Sportkiadás, 1935/1-1

1935-01-30

Kelemen Koméi dr,~nak, az OTT elnökének vezetésével folyt 3e a Testnevelés Háza nagy tanácstermében az a népes érte..ezlet, amely a sport­orvosi intézmény kiépítését tárgyalta. Az OTT elnökségén klvul a szak­szövetségek elnökei és a magyar sportorvosi mozgalom vezetői jelentek meg az értekezleten, amely több órán át igen tartalmas vitát eredmé­nyezett. Kelemen Kornél dr. a megjelentek üdvözlése után ismertette azokat a tárgyalásokat, amelyeket az OTT vezetésével ebben a kérdésben eddig tartottak. A mai értekezlet célja az - mondotta Kelemen Kornél ­hagy a társadalmi sportszövetségek véleménye is megnyilatkozhassak és ez­zel a kérdés a megvalósulás uiján eloTbfcre jusstn. A sportorvosi tanács­adó hálózat kiépítésével kapcsolatban három szempont az, amelyre nézve a megjelentek véleményét kéri. .Ezek a szempontok a következők: 1. / Elvileg helyesnek tartia-o az értekezlet a sportorvosi hálózat megszervezését és kiépítését, 2. / Vilyon megoldási módot lát az értekezlet célravezetőnek? 3,/ A megvalósítás anyagi lehetőségeinek kérdése. Az elnöklő Kelemen Kornél dr. felhívására Prém Lóránd dr*, az OTT főtitkára, ismertette a Baitz Géza dr. által szerkesztett memo­randumot, amelynek megvitatására a Testnevelési Tanács a sorozatos ér­tekezleteket összehívja, Az első felszólaló Stankovits Szilárd, a MIO elnöke volt, aki fejtegetései során a következőket mondotta: Az elvi résszel egyetértek. Az iskolák, a leventeség és a cserkészetbe tömörült ifjúság kőtelező •ptrtorvosi vizsgálata ellen sincs észrevételem. A társadalmi sportegyletekben x szövetségekben azon­ban felnőttek tömörültek, akikre nézve nem tartanám helyesnek a köte­lező sportorvosi vizsgálat bevezetését, A dolog anyagi részének a megoldását is csak ugy tudnám elképzelni, hogy a társadalmi sportot sem­mijeié anyagi teher na sújtsa, A sportorvoslás terén a szövetségek maguk is sokat tesznek, a MASZ például előadássorozatot rendez, amelyen az egy­leti trénereket és vezetőket egészségügyi kérdésekben akarja kioktatni. Az egyleteket is figyelmezteti a szövetség, nogy komoly gondot fordi tsa*T nak az egyleti orvosok működésére. Hangsúlyozta Stankovits, hogy nem tartja helyesnek az utóbbi idők orvosi megnyilatkozásait, amelyek a sportolás vészes hatásait han­goztatják. Ezek a nyilatkozatok rémületet keltenek a nagyközönségben* Kérte az orvosokat, hogy respektálják a magyar sport ötvenéves szerve­zetét. A memorandum több kifejezése negligálja ezt. A régi szervezetnek hagyományai, érdemei, sőt sikerei vannak. Az orvosi kar ui, ellenőrző rendként akar ebbe a szervezetbe, illetve e szervezet föle helyez­kedni, pedig az állandó ellenőrzés nemcsak a sportéletben, a sport­ombűXök, hanwm a testnevelő és pedagógusok körében is visszatetszhet fog szülni. A szakadatlan ellenőrzés a versenyzőknél iáegizgalmakat okozhat, a különféle orvosi megállapítások hypoohojldriához, a verseny­ző csődjéhez vezetnek, Laky Dezső dr, műegyetemi tanár az egyetemek szempontjából vizsgálja a Kérdést, A műegyetemen félévenként tartanak orvosi vizsgá­latokat s ezek az eredmények énen az ifjúság jövője érdekében követelik az állandó orvosi vizsgálatot. Ügy látszik, a széles tömegek sportolása nem történik kellő . v céltudatossággal és megalapozottsággal. A sport munkájába tehát helyes lann© valami ellenőrzést bevezetni. A tervezet azonbanátfogó intézkedésre törekszik az első lépésnél, pedig helyesebb lenne egy próbafelvételt végezni egy |ól felszerelt, jól dotált or­vosokkal ellátott intézetben, Az olyan orvosi napszámos munkára, amit ogy rosszul megszervezett intézmény megkövetol, nem a hivatásért lel­kesedő orvos fog jelentkezni, hanem oéa csak a kényszer viszi az arra rászorulókat. Helyesebb lenne tehát Budapest budai és pesti felén egy-egy tökéletes intézetnek a felállítása, amelyie sua sponte mehet el bár­mikor bármely sportoló,/Folyt,köv,/ Ijt/Mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom