Sportkiadás, 1933/1
1933-06-27
/Országos Testnevelési Tanács ülése.Folytatása./ Eeyuttal hangoztatom, hogy a sportban nem lehet a pénz a kizáról g uralkodó gondolat. Elődeink úttörő munkájában sok ragyogó példát látunk arra, hogy milyen eredményt lehet elérni önzeílenséagel és lelkesedéssel. Nem tartom jogosrak és elfogadhatónak azt az álláspontot hogy íz anyagink pillanatnyi hiánya alatt otthagyjuk a magyar sport es-y-egy' őrhelyet. Ha nincs több pénz. meg kell találnunk az utjat 5SBT v Kj hogy szerényebb eszközökkel is teljesítsük kötelességünket. Most is az a célunk, hogy .? magyar sport anyagi helyzetét megtárgyalva keressük a jövőt biztosító uj erőforrásom t. A múlttal szembe"" annál könnyebb a helyzetünk, mert ma minden faluban v:m a sportnak lelkes hirdetője, és megértők a hatóságok is. Ezt a hangulatot kell megragadnunk, hogy megfeleljük a. boldogulás útját* A helyesléssel fogadott elnök' megnyitó után Prém Lóránd dr. főtitkár terjesztette elő jelentését az ü:\ alap helyzetéről. Az Országos Testnevelési -alap. vele a magyar testneveléses sport gaz-lasáí helyzete válságos. 1921-ben az alap visszaállításakor a törvényhozás és azóta az OTT ara törekszik, hogy az alapot az igé veknek megfelelően fejlessze és kizár'lag a testnevelés es sportcéljaira biztosítsa, ezzel szemben aZ alap .. évről-.vie csökken és egyre több olyan terhet kénytelen vállalni, különösen az iskolai testnevelés terén, ami kizárálag az állami költségvetés feladata lenne. As alap bevételei: 1929/30-ban 1,668.000 pengő, 1930/31-ben 1,524.000,pengő, 1931/32-ben 1,368.000 pengő, 1932/33-ban 1,215.000 pengő. 1933/34-ben az előirányzat 1,058.000 pengő. A visszaesés tehát 610,000 pengő, va-yis 36.6 .százalék. Az állami költségvetésben a'aTestneveiés* cím volt 1929/3Q-ban 1,440*000 pengő /ebből 1 millió pengő hasznos beruházás/, 1930/31-ben 325.000 pengő, 1931/32ben 634.00C .pengő, 1932/33-ban azután a "Testneveles" cím lényegéoen measzünt. Egybevetve az alapot és az állami költségvetést: a'testnevelesnek ás spoitnuk rendelkezésére állt 1929, 30-ban 3,108.000 pengő;, 1930-31-ben 1,849.000 pengő, 1931/32-ben 2,002.000 pengő, 1932/33-ban 1,215.000 pen-c, 1933/34r-uen vaabate 1,058.000 pengő. Az áptfüás tehát 68.2 százalék. /A beruházásra felvett 1 millió pengő nélkül 50 százalék/ A magyar testnevelés és sport jopros igényei ez evek alatt BÖvékádí>ek* Oka: a testnevelés és sport örvendetes fejlődése, a társadalom gazdasági válsága, amely a testnevelést és sportot nom tudja kellőképen segíteni . Fokozódnak a jogos igónjék ö nagy nemzetközi versenyekben /1933-ban evezős Európábaíno^sá*. 1934-ben tomiász világbajnokság és 1935-ben főiskolai világbajnokság Budapesten / a sportcsarnok-és egyéb sportlétesítmények szükségében. Határozati javaslatok: I. Intézzen a teljes ülés emlékiratot a k mrmányhoz: 1./ áílittassék vissza a testovelési alap dotációja a lóversenyfogaa-ts jövedelem teljes 8 százaléka: anit törté ny biztosit cs szüntettessék meg az az 1,56 százalékos levonás, ami a Magyar Lovaregylet pályaépítésére fordittntik 1927 óta. 2.7 Men• tesittessek az alap az állandó jellé .ü és a kultusztárca által viselendő iskola: kiadásoktól; II. Mondja ki a teljes ülés, hogy a sportszövetségek az alap rendkívüli giénybevételére a jelen viszonyok kőzött nem tarthat-aK jogot és rendkívüli támogatás a irányuló Kérések az összesség.érdekelne- figyelembevételével bíráltássanak el. III. Kérje ^fel a „oijes ülés a sportszereket és a s ifcct, és ezek utján az egész magyar társaoálmat az alap óraekében való közreműködésre. . . T A-helyesléssel fogadott főtitkári előterjesztés után Ra'7i s-^ István, a/Jennisz Szövetség elnöke a sport sivár és megértés nélküli helvzeterol beszelt. A spo t legalább a mindennapi száraz kenyérre valóiat keií, pem.pedig nagy adományokat. A főtitkár javaslatát elfogadta cs kiegészítő íavaslatot is terjesztett elő. /Folyt,köv./ EG/Ti
