Sportkiadás, 1932

1932-11 -30

§~ ,Bruno Roghí, a Gasetta dello Sport munkatársa, Olaszország első sportújságírója szerint nem áll az, mintha a milánói magyar-olasz mér kozes lefolyása azt a hitet keltette a nézőben, hogy az olasz rsapat monológot ,foly tátott volna, i mérkőzésen támadás támadást követett, az ellenfél egyik támadására a másik csapat ellentámadással felet* Ha az olasz csapatban az egyes játékosok teljesitmenyo magasabbra is bersülhetö, a magyar válogatott különösen az első félidőben jóbb 'összteljesítményt nyújtott. A magyar -sapat kiválóságát bizonyította az a, körülmény ia'

f hogy hamarabb felismerte a raga dós, csúszós talaj .követélményeit, mi/i a nagy tehnikája és felkészültségű* régi válogatottakból áll*) olasz nemzeti egyuttes csak szünet után,játszott a talajnak megfelelően. Roghi szerint még korai a magyar labdarúgás le áldó zásaról beszélni, a játék alapj,án inkább a magyar fottball ha inalnasadása va lószinii. i magyar csapat érdemének tulajdonítja az ole,sz sportszakértö azt is, hogy a második félidőben az olaszok nagyobb gólaranyu vezetése ellenere sem ad Tön fel a magyar válogatott a küzdelmet lelkeden tovább küzdött és kivívta, hogy a játék végén az eredmény nem katasztrofális, hanem csak egy szerű vereség volt. Ekkur a magyarok önfeláldozóan a.védelembe vonultaK, hogy ha alkalom nyillott, újból támadásokat vezethessenek az olaszok ellen. Jü magyar csapat nagytudásu, tehnikás, s lelkes játéka, valamint uri viselke dése az olasz szaksajtóban osztatlan elismerést keltett. A magyar delegátusok a mérkőzés után Arpinatinak, az olasz sport mozgat* lelkének, tiszteletüket küldték az olasz labdarúgás további fej lodését kívánva. / E/E*