Sportkiadás, 1930

1930-01-21

/Av. Országos testnevelési T nács Celjes ülése .Folyt r. Lás/ Sr.üohenyt tetteiben mindig egy kö-elebbi és egy távolabbi cél ve~ zetté. Tubcn a kérdésben közelebbi célja a lótenyésztés felvirágoztatása volt, távolabbi célként pedig az lebegett szeme előtt, hogy a vagy ónosabb társadalmat az akkor még Bécs mellett elmaradt Budapestre szoktassa, társadalmi életet teremtsen a fővárosban, , Hiba és igazságtalanság volna ha nem értékelnéftk eléggé azt. ami a kiegyezés korában történt a sport körében, a sport azonban igazan nem zeti üggyé a háború után"emelkedőtt, amikor nemcsak közvetlen'célt szolgált a testnevelés és a sport, hanem második közvetett célként azt, hogy ha lé is vagyunk fegyverezve mégis megtartsuk fajunk virtusát, a testi erőt, a fegyelmezettséget, azokat a férfi erényeket, amelyeket semmiféle Trianon tőlünk r. .el nem vénet. A magyar faj férfias erejét meg kell őrizni és itt van nagy jelentősége a levente mozgalomnak, 'nem pedig abban,amiben vádolnak bennünket, hogy titokban fegyverkezünk. Cserkészeink mindenütt, ahol nemzetközi vonatkozásokban szerepeltek a legnagyobb nemzetek* fiai mellett foglaltak helyet, s csodál? osak voltak azok a sikerek: is,amelyet vivőink és a vizisporttal foglalkozó fórfiaink értek el. Nagy munka volt ez abban a hatalmas- tusában, amelynek egyik nagyszerű mozzanata volt a mostani hágai szellemi torna* Rindezek egy-egy állomásai annak az emberfeletti küzdelemnek amelyet a^nemzet a világ irányadó nemzet cinek megbecsüléséért folytat, A magyar sport mérhetetlen szolgálatokat tett ebben az irányban az egyetemes nemzeti érdekeknek, ' Természetes sportintézmények kellenek ahhoz, hogy a munkának sikere • legyen. Ennek az elgondolásnak jegyében született meg a estnevelési T-őiskola, Minden intézmény lelkét az ember adja meg;, a rátermett ember, aki életet tud maga körül teremteni, k 'estnevelési főiskolának olyan modern testnevelőket kell nevelnie, akik nem elégednek meg azzal, hogy csupán a tornateremben végzik el munkájukat

i hanem egyben központjává lesznek az illető városban vagy községben a sportéletnek s olyan szuggesztív erőnek kell lenni bennük,hogy meg-tudják mozgatni a társadalmat. Mert ha igy van.elég, egy ember egy város ban. N mcsak azt várjuk tehát atcstnevelési főiskolát elvégzett if jaktól és leányoktól, hogy a szabadtéri sportokat és a tornát tanítsak hanem azt, hogy a sportnak: lángoló fanatikus szerel vigyék magukkal vidéki állomáshelyük re, mert csak ilyen embor tud másokat is lelkesíteni* Fakó egyéniség nem tudja magával ragadni a társadalmat, nekünk lelkesítő, lelkesíteni'tudó embere lőre van szükségünk, mert'csak: igy lesz országos nagy sportmozgalmunk. Nem szabad msg^ elégednünk azzal, hogy csak Budapesten legyen sport, országo* sport kultúrára van szükség különösen a kommün után tett tapasztalatok miatt. I- f\t'j* k téli uszoda biztositva van, építéséhez hamarosan hozzáfognak, megveé-',tük mar a szövetségek sportházát is,hogy hajlékot tudjunk adni a sport- * szövetségeknek. Hátra van még a téli sportcsarnok megvalósítása. Azt hiszomi eljön az ido$e ennek is,mihelyt az állami pénzügyek megint jobbra fordulnak. De akár hogy is fordul iának ezek, nekünk állandóén akarnunk kell mert a jó' sportember is nemcsak test5 derakasságával győz, hanem még inkább akaraterővel, Jrre az elpusztíthatatlan akaraterőre es'morális erőre fean szükségünk. Igy kell .akarnunk minden nehézségek között is hogy előbbre v:!sszük a magyar' sport fejlődését s a nemzetnek hinnie kell abban,hogy reánk nézve a testneve les Ügye a lét vagy nemlét kérdése. /Folytatása következik/