Evangélikus egyházkerületi líceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1940

mányanyagunk értékének, hanem annak is, mit jelent a hagyomány és a nevelés testvéri összefogása.

A nép ajkáról összegyűjtött és feldolgozott magyar dalok nemcsak műzenénkre gyakoroltak termékenyítő hatást, hanem az ország határain túl is iskolát teremtettek, hírnevet, tekintélyt szereztek a magyar zenének s általa a magyar nemzetnek. Ugyanakkor bekerülve az iskolába, egyre nagyobb tért hódítanak a nemzeti társadalom minden rétegében, a városban, a falun és a tanyán egyaránt.

A magyar puszta egyszerű, ismeretlen fia felkerekedik, bejárja a nagyvárosokat, szalonokat és hangversenytermeket, bejárja a világot koszorút koszorúra aratva, aztán felfrissülve, megújulva, teli életkedvvel, ragyogással visszatér oda, ahonnan kiindult, a magyar falura, a magyar tájra.

íme, ez az az egészséges, nagyszerű körforgás, melyet nemcsak a magyar dalnak, hanem szellemi és tárgyi hagyománykincsünk minden darabjának be kell járnia, a népből kiindulva s a néphez térve vissza.

VI. A nemzeti hagyomány életrekeltése s egészséges vérkeringésének állandó körforgása természetszerűleg csak úgy lehetséges, ha ezt megszervezett, tervszerűen irányított munkával biztosítjuk. E végből elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a következőket:

1. Meg kell szüntetni mindenféle egyéni kezdeményezést és vállalkozást, mely fakadhat ugyan a legjobb szándékból, de a közcélnak rendszerint többet árt, mint használ.

2. A táj- és népkutatásra hivatott szerveinknek szorosan együtt kell működniök.

Ilyen irányú főbb intézményeink (csak az országos jellegűeket említem): A Magyar Néprajzi Társaság, az Országos Táj- és Népkutató Központ, valamint az Iskolánkívüli Népművelési Bizottságok szervezete.

E három országos jellegű intézményünk keretébe nagyszerűen beilleszthető a nemzetnevelő falukutatás hármas feladatköre.

a) Az anyaggyűjtés munkájára a Táj- és Népkutató Központot látjuk hivatottnak. Természetesen csakis akkor, ha kellő (a jelenleginél sokkal nagyobb) hatáskörrel és főképpen rugalmassággal, mozgékonysággal rendelkezik. Legfőbb feladatát nem abban kell látnia, hogy mint felsőbb irányító tényező néhány körlevél kibocsátásával adminisztráló hivatallá alakuljon, hanem kutatócsoportok, munkaközösségek szervezésével, minél több példaadó, tájékoztató bemutatással, az egész országra kiterjedő gyűjtő sejtszervezet létesítésével. E tekintetben nagy segítségére lehetnek az egyes intézmények hasonló célú szervezetei (pl. a tudományegyetemek néprajzi intézetei), valamint azok a legkülönbözőbb rendű és rangú közösségek, melyek szerte az országban jelenleg még egyéni elgondolás és terv alapján hasznos vagy káros tevékenységet folytatnak.

b) Az összegyűjtött anyag kiválasztása, elrendezése, tárolása s nem utolsó sorban minden érdeklődő számára hozzáférhetővé tétele volna a Néprajzi Társaság feladata; természetesen szintén a hasonló munkakörű és célú intézmények együttműködésével (pl. szociográfiai intézet).