Evangélikus egyházkerületi líceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1937
24 címmel 1852-ben egy tanulmányt tett közzé.44) A tannyelvre vonatkozólag alapelve, hogy minél alsóbb fokúak az iskolák, annál inkább jusson érvényre az anyanyelv, s minél magasabbak, annál inkább a politikai nemzet, mint többség nyelve: Magyarországon tehát a magyar, a birodalom másik felére nézve pedig a német. Kornis azt írja ennek a kiváló evangélikus pedagógusnak munkájáról, hogy ,,Brez- nyik könyve a magyar tanítási nyelv jogainak a nemzetiségi vidéken a legokosabb és legbátrabb apológiája.“45 *) IV. A magyar tannyelvért folytatott küzdelem második korszaka 1855—1860. okt. 20. A) Szigorított nyelvi rendeletek és ezek ellen való visszahatás. A németek erősödése 1854—55-ben; ezzel összefüggően az 1854. dec. 16-iki, 1855. jan. l.-i, s az 1856. okt. 31-iki rendelkezések a tannyelvre vonatkozólag. A rendeletek ismertetése. Hornyánszky Viktor: Zeitfragen című cikke. A protestáns iskolák tiltakozása Pozsony, Nagykőrös, Pápa, Debrecen. Az 1856. máj. 28.-i dunántúli egyházkerületi közgyűlés tiltakozik a rendeleteknek a tannyelvre vonatkozó része ellen. A felirat ismertetése. Radó Lajos és Thun. Bár a nyilvánossági jog megadása 1855 tavaszán nagy örömet keltett a líceumban, ez az öröm nem volt üröm nélkül. Már magában a nyilvánossági jogot megadó rendeletben s az igazgatósághoz küldött részletes utasításokban40) volt egy pont, amely éppen a tannyelvre vonatkozólag újabb küzdelmeknek csiráját hordozta magában. Az intézkedés így szólt: ,,Ami az ennél az intézetnél bevezetendő nyelvi viszonyokat s a német nyelv ápolását illeti, e tekintetben a f. évi (1855) január 1-i rendelet irányadó; ez ügynek szabályozására a gimnázium igazgatósága terjesszen elő határozott javaslatokat.“ Már pedig ez a rendelet a németesítés tetőpontját jelzi az iskolaügy terén. A kormány 1854—1855-ben megszilárdultnak látta helyzetét, — a ,,Provisorium“-ból ,,definitum“-ot óhajtott teremteni. Albrecht főherceg kormányzó türelmetlen németesítésében még Thunon és Bachon is túltesz. ,,1854 végén sugalmazott cikkek hirdetik, hogy a törvénykezésnek végbement rendezése s az osztrák polgári törvénykönyv behozatala Magyarországon elutasíthatlanul hozza magával a német szolgálati nyelv szükségességét. A német nyelv nálunk már úgy is a kereskedés, az ipar, a művészet nyelve, — teljesség, hajlékonyság és szabatosság tekintetében minden más honi nyelvet felülmúl; csak e nyelv segítségével léphetünk a többi Európával is összeköttetésbe.., Magyarország, mely a német műveltségnek, a német szorgalomnak és 44) Szelényi Ödön: i. ra. 139. 1. 45j Kornis Gyula: i. m. 136—137. 1. 4#) Konv. ltv. 5231. II. 1010. Líceumi ltv. 1854. cs.
