Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1938
27 Lahne Frigyes és Ulber Mátyás voltak jeles tanárai, míg a líceumban ez időszakban Rails Péter (1799 -1824), Seybold Pál és Hetyésy László működtek nagy sikerrel. A líceum virágzását mutatja az, hogy 1827-ben 408 tanulója van, köztük 96 alumnista. Az alumneUm fenntartására 1810-től fogva kivetés szerint külön adóznak az egyházkerület gyülekezetei. Az 1825—28-iki országgyűlés szülte nemzeti ébredés hívta életre a «Deákkuti vár megy é»-t, melyben az intézet ifjúsága az autonom prot. egyházkerület vonásaival színezett magyar vármegye formájában alakult egyesületié a magyar viselet, magyar zene, magyar tánc és a magyar nyelv ápolása céljából s különösen évenként tartott majálisával tett igen nagy szolgálatot Sopron megmagyarosodása ügyének. Ezenkívül ifjúsági torna egy esületével a rendszeres testgyakorlásnak, a Deákkút és a hozzávezető erdei út gondozásával a ma virágzó Városszépítő Egyesületnek, szegény tanulók segélyezésével a Diáksegélyző egyesületnek, a gyors- írás felkarolásával a máig is virágzó gyorsírókörnek lett úttörője. 1868-ban készült selyemzász Laj ál ma is kegyelettel őrzi és ünnepélyeken használja az intézet ifjúsága. (Az 1841-ben megállapított zay-ugróci tantervet, melynek minden eddigivel szemben előnye volt, 'hogy a tanítás egységessé tétele által lehetővé tette az átlépést egyik intézetből a másikba, a reális tantárgyaknak is kellő teret engedett, meghonosította a szakrendszert és kötelezővé tette a magyar nyelvet, — 1842-ben léptette életbe az intézet. A teljes gimnáziumé szerint 6 osztályú lie11 és hozzájárult a líceum 2 bölcsészeti, 2 t h e o 1 ó g i a i és jogi évfolyam a. A tantervkészítő bizottság jegyzője Király József Pál soproni líceumi tanár volt, aki 1853—61-ig igazgatója volt és még a 80-as évek legelején is tanított. Tanártársai közül különösen Müllner Mátyás (igazgató 1861—69-ig és 1877—89-ig), Tatay István, Petrik János Jakab (igazgató 1869—76-ig). Pálfy József, Do- tnanovSzky Endre, Lehr András tűntek ki. , A szabadságharc után bekövetkezett abszolutizmus a T hun-féle O r gani s a t io n s ént wu r f-ot erőszakolta prot. iskoláinkra is és azzal a középiskólának 8 osztályúvá fejlesztését követelte 12 tanárral, megfelelő múzeumi és szertári felszereléssel. A gyülekezet az ezzel járó terheket nem bírta volna el, azért az 1851-ben kötött megegyezéssel az intézetet (épületet, könyvtári, tanszereket, gyűjteményeket a tulajdonjog fenntartásával), átadta a dunántúli evangélikus egyházkerületnek. Míg azonban egyházközség és egyház kerület megegyeztek egymással, letelt az új tan terv elfogadására kitűzött határidő és az abszolútkormány az iskolától megvonta a nyilvánossági jogot. Csak 1855- ben adta azt vissza, mikor kemény, küzdelem után az
