Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1938

14 latot nem tarthatott.23 A líceumi tanulóknak érettségi vizs­gálatra ezekben az években más nyilvános iskolákba kellett menniük. Tudunk róla, hogy tanulóink vizsgáztak a győri, szombathelyi, sőt pécsi kalholikus, illetőleg állami iskolák­ban. A debreceni kollégium tanulói ugyanekkor rendesen a nagyváradi premontrei gimnáziumba járlak érettségire. A pozsonyi ev. líceum későbben kapta meg a nyilvánossági jogot, mint mi, azért voltak pozsonyi tanulók, akik ná­lunk tettek érettségit. A kalholikus iskolák előbb kaptak nyilvánossági jogot, mert a tanulmányi alapból az állam fedezhette a szükséges kiadásokat. Ennek fejében azonban a tannyelvet a kormány állapította meg. A soproni bencés gimnázium nyilvános volt, de német tannyelvű. A bencések­nek Győrött, Sopronban, a piaristáknak Pesten, Budán, Selmeoen, Nyilrán, Szegeden, Temesváron volt nyilvános jogú 8 osztályú gimnáziuma akkor, amikor minden protes­táns iskola magániskola volt. A nyilvánossági jog megvonása még sürgősebbé tette, hogy a líceumot az Entwurf követelményeinek megfelelően átalakítsák s a nyilvánossági jogot újra visszaszerezzék. A soproni konvent az 1851 április 27-iki közgyűléséből terje­delmes felterjesztési intézeti az egyházkerületi közgyűlés­hez.24 A felterjesztésben kijelenti, hogy, az Entwurf köve- tejmónyejek a saját erejéből megfelelni nem tud és így az egyházkerülettől várja a líceum átszervezését. «A túl a dunai mintegy 190.0pf0 evangélikus lélekszámúval nem bu­zoghat kevésbbé a protestantizmus és a szellemi haladás mellett s (uem lehet kevésbbé áldozatra kész, mint a szarvasi esperesség 80.00*0 Jélekszámával; a túl dunai kerület nem engedheti ,bogy egyetlen felsőbb tanodája híveinek közön- bössége miatt privát intézetté szállíttassák le, mellyel több jogot nem bírna, mint bármely egyes magántanító s nem kívánhatja, hogy a soproni virágzó líceum romjai felett más intézetek emelkedjenek, mellyeknek kormányzói job­ban megérték a kor kívánatét s egyszersmind jobban fel­fogják a jelen körülmények késztető hatalmát».25 Az egyházkerületi közgyűlésekének ezentúl egyik fő­tárgya a líceum nyilvánossági joga. Nem akarom követni a felterjesztéseknek, leiratoknak, kormányrendeleteknek 23 Az érettségi vizsgálatokat a miniszter az 1850/51ik tanévre már kötelezővé tette, kiadta rendeletét (Konv. Lt. 5231. II. 1010 ss.): «Ren­delet az érettségi vizsgálatoknak Magyarországban, Szerbiában s a temesi bánságban 1851-iki iskolaévben megtartása iránt». Azok a lann- lók, akik az 1850/51-ik tanévben a középiskolát elvégezték s valamely egyetemnek rendes hallgatói akarnak lenni, államérvényes érettségi bizonyítványt tartoznak szerezni. Mivel az 1850/51-ik tanév végén még nem volt kivihető, hogy minden arra jogosított iskola érettségi vizsgá­latot tarthasson, azért ez alkalommal külön kinevezett elnökök alatt bizottságokat állítottak fel. Ezek a bizottságok Pesten, Budán, Pozsony­ban, Sopronban, Kassán, Nagyváradon és Temesvárod működtek. 2‘ Ko. Lt. 5231. II. 1010. 23 Ko. Lt. 473-1. II. 856. és 5231. II. 1010 °°.

Next

/
Oldalképek
Tartalom