Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1938
10 Szóval a reformra a líceum mindenképpen rászorult s akár az Entwurffal kapcsolatban, akár másképpen, az iskolát ál kellett alakítani. IV. Az iskolák vagy államsegélyt kérhettek, vagy a fenntartó fedezte az új szükségleteket. A soproni ev. konvent felterjesztései az államsegély ügyében. Kolbenheyer Mór tiltakozása. A fentebb említett 1850. április 17-iki rendelet indította meg nálunk a nyilvánossági jogra vonatkozó tárgyalásokat. Természetesen már maga az a tény, hogy az evangélikus iskoláknak a nyilvánossági jogért folyamodni kell, az autonómiának megsértése, mert hiszen az egyháziaknak1 törvényadta joguk nyilvános iskolákat felállítani, amelyek érvényes bizonyítványt adhatnak tanulóiknak. Volt is egy evangélikus iskola, a selmeci. amelyik azt mondta, hogy az 1791. 26. te. alapján az ő iskolájuk nyilvános iskolh, tehát nem folyamodik. A többi iskolafenntartó a tényleges hatalomnak engedve igyekezett iskoláját úgy berendezni, hogy iskolájának nyilvánossági jogát az állam is elismerje. Itt megint kétféle felfogás volt lehetséges: vagy államsegélyt kérni s viselni ennek a következményeit, vagy saját erejéből előteremteni a szükséges összeget s így, megmenteni az autonómiának legalább a roncsait... Az összes evangélikus iskolák az utóbbi, a nehezebb utat választották, pedig az állam készséggel nyújtott volna segélyt, csakhogy teljesen kezébe vehesse és saját céljaira használhassa fel iskoláinkat. Két helyen tudok olyan mozgalomról, amelyik hajlandó lett volna az iskola számára államsegélyt kérni, de mindegyik mozgalom kisebbségben maradt. A kassai ka tolnai, egyúttal iskolai kerülethez tartozó evangélikus iskolákról: az eperjesi, késmárki, rozsnyói, miskolci, lőcsei iskolákról tárgyalt Eperjesen egy erre a célra összegyűlt iskolai bizottság 1851. ápr. 24-én s elhatározták, hogy saját erejükből fogják fenntartani az iskolákat. Egy ellenzék azonban: Nendtvich Imre, Ivuncz Dávid, Gjemza József külön felterjesztésben a kormány kívánsága szerint állami gimnáziumot kértek Késmárkra. Ezek ellen azonban az egyház a leghatározottabban állást foglalt s nem is 'lett a felterjesztésüknek eredménye. A másik eset itt volt nálunk a líceummal kapcsolatban. Ügy látszik, itt a tájékozatlanság okozta a konventtől kiküldött bizottság állásfoglalását. Az említett 1850-iki rendelettel kapcsolatban a konvent Reisch Ede elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki a líceum szervezésének megbeszélésére, javaslat- tevésre. Ez a bizottság 1850 ápr. 28. és május 4-én jött ösz- sze15 s megállapította a következőket: 1. Áz iskola átalakí15 Ko. Lt. 5231. II. 1010 h és 1010 i.