Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, Sopron, 1935

Sággal arra kényszerítették, hogy tagjait csak felerészben válassza az evangélikusok közül.

1682-től fogva tehát új korszaka kezdődött a líceumnak, mert ez időtől kezdve egészen 1851-ig az ev. egy h ázköz séig a fenntartó és az intézet az 1668-ban készült szervezettel alkotott egyháztanácsnak van alárendelve. Az újonnan megnyílt iskola csakhamar új fejlődésnek indult. Röschel János wittenbergi tanár új tantervei készített számára, tanítványa, Deccard János pedig, ki 1712 1710-ig volt az iskola igazgatója, a reális tárgyakra terelte az iskola figyelmét. Utódai közül különösen Hajnóczy Dániel (1718 1758), Ribini János (1747- 1758) váltak ki. A tanítást Coinenius nyomán reálisabb szellem hatotta át, az idegen nj^elvek tanítását, a latinét is a magyarral kötötték össze. Gazdag alapítványok segítségével szilárd alapra fektették az alumneum o t, amelynek nyomai már a XVI. században kimutathatók. Az alapítók, jól- tevők emlékezetére ez időtől fogva tartják a hálaünnepélyt (évzáró ünnepéllyel kapcsolatban). Az iskolának 6 osztálya, 270 -300 tanulója van. A felső osztályban filozófiai és tíieológiai tárgyakat is tanítanak, bár ezek tilosak, mert a kormányi a prot. iskolákat a grammatikai fokig ig3rekszik leszorítani. Az ellenőrzést az iskolák felett a jezsuiták gyakorolják.

A felvilágosodás korában a Ratio educationis és a türelmi rendelet következtében még inkább kialakul az intézetnek líceumi jellege az 1785-ben készült tantervvel, mely a gimnázium kél felső osztályából (a prímából és a secundából) három évfolyamú líceumot alkot, melyben a filozófiának, theológiának és a jogtudománynak külön szaktanára van. 1793-ban pedig az ú. név. retorikai osztály is kélévfolyamú lesz, úgyhogy a tulajdonképpeni gimnázium 5 osztályból (donatus, grammatika, syntaxis és a kélévfolyamú retorika), a hozzácsatlakozó líceumi kurzus 3 osztályból, az egész i n t é*z e t tehát n y o 1 c osztályból áll. A fenntartó gyülekezettel a szükséges érintkezést az ezidőben alkotott állandó iskolai bizottság tartja fenn.

Az ifjúság öntevékenysége a magyar nyelv melleti az idegen nyelvek (német, olasz, angol, francia) tanulásában és hazánkban az első önképzőkörnek, a jelentőségével egy iskolai önképzőkör határán messze túllépő «Magyar Társaság -nak megalapításába n (1790) jut kifejezésre. Ennek évenként tartott «Ö r ö m ü nn e p»-eí abban az időben valóságos országos hatású irodalmi esemény számba mentek.

1825-ben az iskola épületét újra építették és ebben az alakjában állott fenn 1893-ig. Akkori homlokköve Aedes Musis Erectae 1825. " felirattal most is megvan az üdvar felőli bejárat fölé a falba illesztve.