Evangélikus egyházkerületi liceum, reálgimnázium, Sopron, 1930
10 újra megnyílt magyar gimnáziumba, illetőleg líceumba, melyet időközben újra kellett felépíteni, mert az 1676-iki nagy tűzvész alkalmával leégett. Fenntartója sem lehetett a városi tanács, mert azt 1672-ben nagy pénzbírsággal arra kényszerítették, hogy tagjait csak fele részben válassza az evangélikusok közül. 1682-től fogva tehát új korszaka kezdődött a líceumnak, mert ez időtől kezdve egészen 1851-ig azév. egyházközség a fenntartó és az intézet az 1668-ban készüli szervezettel alkotott egyháztanácsnak van alárendelve. Az újonnan megnyílt iskola csakhamar új fejlődésnek indult. Röschel János wittenbergi tanár új tan tervet készített számára, tanítványa Deccard János pedig, ki 1712—1740-ig volt az iskola igazgatója, a reális tárgyakra terelte az iskola figyelmét. Utódai közül különösen Hajnóczy Dániel (1718 -1747). Ribini János (1747 1758) váltak ki. A tanítást Comenius nyomán reálisabb szellem hatotta át, az idegen nyelvek tanítását, a latinét is a magyarral kötötték össze. Gazdag alapítványok segítségével szilárd alapra fektették az alumneumot, amelynek nyomai már a XVI. században kimutathatók. Az alapítók, jóltevők emlékezetére ez időtől fogva tartják a hálaünnepélyt (évzáró ünnepéllyel kapcsolatban). Az iskolának 6 osztálya, 260—300 tanulója van. A felső osztályban filozófiai és theológiai tárgyakat is tanítana^ bár ezek tilosak, mert a kormány a prot. iskolákat a grammatikai fokig igyekszik leszorítani. Az ellenőrzést a tanítás felett a jezsuiták gyakorolják. A felvilágosodás korában a Ratio educationis és a türelmi rendelet következtében még inkább kialakul az intézetnek líceumi jellege az 1785-ben készült tantervvel, mely a gimnázium két felső osztályából (a prímából és a secundából) három évfolyamú líceumot alkot, melyben a filozófiának, theológiának s a jogtudománynak külön szaktanára van. 1803-ban pedig az ú. név. retorikai osztály is két évfolyamú lesz úgy, hogy a tulajdonképpeni gimnázium 5 osztályából (donatus, grammatika, syntaxis s a két évfolyamú retorika), a hozzácsatlakozó líceumi kurzus 3 osztályból, az egész intézet tehát 8 osztályból áll. A fenntartó gyülekezettel a szükséges érintkezést az ezidőben alkotott állandó iskolai bizottság tartja fenn. Az ifjúság öntevékenysége a magyar nyelv mellett az idegen nyelvek (német, olasz, angol, francia) tanulásában és hazánkban az első önképzőkörnek, a jelentőségével egy iskolai önképzőkör határain messze túllépő «Magyar Társaságinak m eg a 1 a p í t á s á b an J1790) jut kifejezésre. Ennek évenként tartott Örömünnep»-ei abban az időben valóságos országos hatású irodalmi esemény
