Evangélikus egyházkerületi liceum, reálgimnázium, Sopron, 1929

4

elbocsátják. így 22 esztendeig üresen állott az iskola épülete s a soproni fiúk is a szomszédos Németkereszturra, vagy Csep- regre járlak tanulni. Csak a bécsi béke után, 1606-ban nyílha- tott meg újra az intézet két osztállyal és két tanítóval. De 1633- ban már hat osztályú s oly szépen virágzik, hogy újra, felkeresik vidéki fiúk is, köztük jelentékeny számmal magyarok és igen sokan látogatják az Ausztriában, Stájerországban folytatott vallásos üldözések miatt elbujdosodott és itt letelepedett osztrák főnemesek gyermekei.

Emellett a német-latin gimnázium mellett már a bécsi béke óta volt Sopronnak egy kis magyar evangélikus iskolája is. A XVII- század közepétől fogva az itt1 és a vidéken élő magyar nemesek különösen a lelkész- éls tanítóképzésre való tekintettel ezt igyekeznek kifejleszteni. A német polgárság a városi tanáccsal együtt buzgón támogatja! őket. Megveszik Turk Lászlónak az akkori Hosszúsorban (ma ez a része Széchemyi- tér) álló házát és tágas telkét és ott, ahol a líceum ma is áll, építik fel az új maggar gimnáziumot 1657-ben. Ezzel ünneplik meg az első ev. iskola alapításának 100 éves fordulóját1. Ennek az új magyar gimnáziumnak, melyről már ez időben (1661- ben) „Lyceum Soproniense Hungaricum“ néven történik említés, tantervét a városi tanács már 1659-b!en azonossá teszi a német gimnáziuméval, úgy hogy ezáltal annak valóságos párhuzamos intézetévé lesz. Ez időben alapította (inchuabát) Zuana Menyhért polgármester iskolafelüggelö és gyarapította (amplificavit) Lang Mátyás azt a gazdag könyvárt, amely ma is az iskola birtokában van. A megújult iskola első kiváló rec- tora Kővesdy Pál volt, jeles nyelvész, aki Elementa linguae Hungarieae címen magyar nyelvtant is írt.

A Wesselényi-féle összeesküvés után bekövetkezett vallási üldözés idején a soproni ev. papokat és tanítókat is a, pozsonyi rendkívüli törvényszék elíé idézték s több egyházi épülettel együtt mindkét gimnáziumot elvették az evangélikusoktól. A szenlgyörgyutcai Yittnyédi-házba a már 1636 óta erős ellenállás után Sopronba telepített kis jezsuita gimnáziumot költöztették be- Ezt a házat, valamint a régebbi külvárosi iskolájukat nem is kapták többé vissza az evangélikusok ; az épületet elveszítették, az intézet pedig beleolvadt a 8 évi szünetelés után 1682-ben (a soproni országgyűlés után) újra megnyílt magyalgimnáziumba, illetőleg líceumba, melyet időközben újra kellett felépíteni, mert1 az 1876-iki nagy tűzvész alkalmával leégett. Fenntartója sem lehetett a városi tanács, mert azt 1672-ben nagy pénzbírsággal arra kény szeri tették, hogy tagjait csak fele részben válassza az evangélikusok közül.

1682-től fogva tehát új korszaka kezdődött a líceumnak, mert ez idődől kezdve egészen 1851-ig az evang. egyházközség a fenntartó és az intézet az 1668-ban készült szervezettel alkotott egyháztanácsnak van alárendelve. Az újonnan megnyílt iskola csakhamar új fejlődésnek indult. Röscliel János willen-