Evangélikus egyházkerületi liceum, reálgimnázium, Sopron, 1929
30 épült fel, hogy elégséges telek maradt még az új intézet és in- temálus számára is és, ha ezek majd megépülnek, meg lesz az a nagy előnyük, hogy közvetlen mellettük egv jól megépített és felsezrelt pálya áll, a testgyakorlást kedvelő ifjúság rendelkezésére. A pálya, különösen a tribün felépítése csak az által vált lehetővé/hogy intézetünk, illetőleg fenntartó hatóságunk a bányamérnöki és erdőmémökd főiskolával 10 éves használati szerződést kötött, melynek értelmében a nevezett főiskola, ifjúsága a pályát a szerződésben megállapított bizonyos számú napokon használhatja, ott versenyeket tarthat s magát a sport különféle nemeiben gyakorolhatja. Ennék fejében az Orsz. Testnev. Tanács, illetőleg a Vall.- és közokt. minisztérium 20.000 P-vel járult hozzá a pálya, illetőleg a tribün felépítéséhez, melyben intézetünket Sopron, szab. kar. városa éls egyház- kerületünk is támogatta. Nem csak tisztán testnevelési és sport szempontból, hanem általános pedagógiái szempontból is jelentősége van a pályáinak, mert tanulóink szabad idejükben oil mindig megtalálhatják a nékik legmegfelelőbb szórakozást. 14. Az intézet volt tanítványainak találkozója. Közvetlenül az 1928—29. tanév bezárása után, június hó 20-én isimét meghitt, bensőséges ünnepre gyűltek össze intézetünkben annak volt tanítványai, az „öreg diákok“. Az 1879-es évfolyamból 50 éves találkozóra 7-en, az 1889-es évfolyamból 40 éves találkozóra 9-en, az 1904-es évfolyamból 25 éves találkozóra 13-an, az 1909-es évfolyamból 20 éves találkozóra 14-en, az 1919-es és 18-as évfolyamokból 10 éves találkozóra 22-en jelentek meg. Hozzájuk csatlakoztak az 1879 előtti évfolyamokból is azok, akik vagy állandó lakosai városunknak, vagy éppen Sopronban időztek. Délelőtt fél 10 órakor a líceum udvarán gyülekeztek, ahonan az egykori Deákkúti vármegyei zászlója alatt, melynek dicsőségét ők még résziben mint a vármegye tagjai láthatták, testületileg vonultak a templomba. Itt Hamvas József nyug. ev. főgimnáziumi tanár, felavatott lelkész, tartott istentiszteletet, szíveket megindító beszédben emlékezvén meg mostani összejövetelük jelentőségéről. A templomból az ünneplők az intézetnek díszterméül is szolgáló tornacsarnokába vonultak, ahol az összes jubilánsok nevében ezúttal ismét Berecz Ábel soproni ügyvéd, a 61 élvvel ezelőtt érettségizettek egyike, köszöntötte az intlézet s annak teljes számmal együtt lévő jelenlegi tanártestületét, melynek tagjain kívül jelen voltak Manisák Pál c. főigazgató, mint az intézetnek volt tanára, és Gecsányi Gusztáv, intézetünk nyugalomban élő igazgatója. Az üdvözlést az intézet éis tanári kar nevében Hollós János igazgató köszönte meg, az őszinte szív meleg érzésével üdvözölvén viszont1 a megjelent volt tanítványokat, az összes egybegyűltekhez intézett azzal a kéréssel, hogy a hálát és ragakodást, mely őket annyi év múltán is ide visszahozta, őrizzék meg és ápolják szívükben továbbra is az intézet iránt, amint az intézet is szeretettel őrzi volt tanítvá-
