Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1916
18 háború után vár a nemzeti élet minden erőtényezőjére. Levonjuk a világháború ama nagy világnézeti tanulságát, hogy csak az a nemzet állhat meg szilárdan jogos igazsága védelmében, s csak az töltheti be méltóképen Istentől rendelt világ- történelmi misszióját, mely nemzeti érzéssel, erkölcsi értékkel, jellemmel, becsülettel, munkahűséggel, vallásossággal vértezi fel jövendő nemzedékeit. Csak egy kicsiny otthon az, amire gondolunk, csak szerény keretek, talán csak néhány helyiség, talán azok is nélkülözik a modern élet mutatós, tüntető jellemvonásait. És mégis, nekünk kedves, nekünk drága, mert a mienk, mert e kicsiny mustármagban a jövendő élet erős fájának terebélyesedését látjuk. És ha még olyan szerény, és ha még olyan kicsiny is, erősítője lesz egyházunknak, hazánknak, építője nemzetünknek, nevelője a jövendő Magyarország uj nemzedékeinek. Minő kéréssel lépek tehát a mélyen tisztelt Gyülekezet elé? Arra kérem önöket, ne sértsenek meg annak feltevésével, hogy összegyülekezésünkkel csak a pénzszerzés elfogadott, kellemesebb formáját választottuk ki magunknak. Nem tagadom, szükségünk van az önök anyagi támogatására, mert e nélkül tervünk megvalósítására képtelenek vagyunk, de azt is kijelentem, hogy a pénz magában véve ki nem elégíthet! Mi mindenekelőtt az önök érdeklődését és szeretetét kérjük. Gazdag bevételnél többet várunk: behúzódó lelkek feltárulását, önmaguknak élő szívek megnyilatkozását, szunnyadó lelkiismeretek felébredését várjuk! Mi azt várjuk, hogy a krisztusi hevület ebből a bölcsőből rááradjon mindnyájukra s hatalmába fogja az önök szivét és lelkét is, hogy ügyünkben a saját ügyüket, fiainkban a saját fiaikat lássák, hogy filléreikkel szívüket, lelkűket is odaadják ennek a nemes eszmének, nem a külső társadalmi szokások kényszerítése, hanem a szív életének belső kötelezése által. Csak egy homokszemet, csak egy kődarabot kérünk a diákotthonhoz. De ha azt a parányi homokszemet a szív szeretetével hozzák, s azt az egy kődarabot a lélek hevületével adják, akkor az oltár lesz és világit az éjszakában. Ezzel a kéréssel a diákotthon eszméjét oda helyezem az önök szívére és annak az örökkévaló Istennek kezébe, aki az emberek nemes törekvéseit megáldja és diadalra vezeti.
