Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1913
13 — szóra nyílik,vagy talán a friss levegőt szívja be oly mohón,amelytől három napig el volt zárva. Hogy épen ez az alak került a főhelyre, annak az lehet a magyarázata, hogy a halálból való szabadulása mintegy jelképezi Krisztus feltámadását. A hosszanti falon jobbra az első a próféták sorában Jeremiás. Mély fájdalomtól megtörve ül az agg próféta; ősz fejét jobbjára támasztja, balkeze erőtlenül hanyatlik alá, lábait maga alá vonja. Lehetetlen, hogy a szomorúság és csüggedt lemondás e megrendítő képét látva az a gondolatunk ne támadjon, hogy a hazája szabadságának vesztén kesergő művész saját lelke fájdalmát öntötte a Siralmak költőjének alakjába. A fáradt, erőtlen és agg Jeremiással szemben a líbiai Szibillának vidám, életerőtől sugárzó, szép ifjú alakját láthatjuk. Őt a gyors mozdulat pillanatában ábrázolta a művész, amint nagy lendülettel épen be akarja zárni azt a titokzatos könyvet, amelyben a jövendő van megírva. Tekintetét lefelé fordítja, mintegy a kérdező felé, lábai megfeszülnek; látszik, hogy épen föl akar kelni. A fiatalság és báj kifejezései ülnek az arcán. Jeremiás mellett az öreg, görnyedt perzsa szibilla ülő alakja látható. A kezében tartott könyvet rövidlátó szeméhez vonja s úgy böngészi ki belőle a jövőre vonatkozó jóslatát. Valami titok- szerűség rejlik a köpönyegbe burkolt, sötét bőrű asszony alakjában. Élénk ellentétül van vele szembeállítva az örökifjú Dániel próféta. Nagy, nyitott könyv van az ölében, melyet aláírói egy puttó támaszt meg, s e könyvből ír ki valamit a mellette levő táblára a próféta, miközben elhajló felső teste contrapostot hoz létre. — Ezékiel hevesen fordul abba az irányba, amerre a háta mögött settenkedő fiú mutat, mintha onnan várná a jelenést. Balkezében tartja a tekercset, amelyből olvasott, jobbjával pedig türelmetlen mozdulatot tesz; látszik, hogy a prófétái ex- tázís pillanatában ábrázolta őt a művész. — Ezékiellel szemben a cumaei szibilla kolosszális alakja tűnik szemünkbe. Már éltes nő, aki kissé fáradtan lapoz és olvas a szék karjára támasztott könyvből, míg e hatalmas testű, komoly, sőt mogorva tekintetű öregasszony mögött ellentétül két pajkos gyermek látható, akik kandi kíváncsisággal pillantanak bele a nyitott könyvbe. — Nyugodtság és derű sugárzik az erythraeai szibilla gyönyörű arcáról. Ifjúságtól ragyogó testén festői ráncokba verődik ruhája, gömbölyű jobbkarja tétlenül pihen, baljával pedig könnyedén lapoz
