Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1913
10 munkájukkal s ezért elbocsátotta őket szolgálatából, sőt még azt is lekapartatta a falról, amit azok ráfestették. Többszöri megszakítással mindössze ötödfél évig, tehát aránylag igen rövid ideig dolgozott e legnagyobb művén; 1508 májusában kezdte meg s 1512 novemberére fejezte be, de a türelmetlen pápa sürgetésére már 1511 nyarán be kellett mutatnia a már elkészült részt az érdeklődés és kíváncsiság lázától égő Rómának. Mikor pedig az elkészült mű a maga egészében tárult a bámulok szeme elé, egyhangú lelkesedéssel állapította meg a közvélemény, hogy a legnagyszerűbb remekkel áll szemben, amelyet valaha festő ecsetje alkotott, s az volt az általános felfogás, hogy Michelangelo egyszersmindenkorra megoldotta a képírás összes problémáit. A Síxtus-kápolna mennyezete lapos dongaboltozat. Az oldalfalakat hat-hat félköríves ablak töri át, mindegyiket egy-egy félköríves lunetta veszi körül, ezeket pedig egy-egy boltcikkely köti össze a dongaboltozattal. Michelangelo ezt a nagy falterületet festett architektúrával tagolja részekre, de a szerkezeti tagolásnak és az egyes részek összekapcsolásának tulajdonképeni eszköze nem ez a festett architektúra, hanem a Michelangelo művészetének legsajátosabb eleme: a meztelen emberi test. Apró gyermekek, úgynevezett puttók, s az élet erejétől sugárzó atlétatermetű ifjak osztják szét és fűzik össze a hatalmas kompozíció részeit. Vidám gyermekek tartják a névmutató táblákat, vagy mint kariatidák hordják a súlyos kőkockákat, duzzadó izmú, erőtől sugárzó ifjak nyújtják egymásnak a tölgyfalomb-fűzért, vagy kapaszkodnak remek arányú testükkel a boltcikkelyek lejtőin. E dekoratív elemek veszik körül a mennyezetnek kilenc, négyszögletes mezejét, melyek a teremtés jeleneteit s az első emberek történetét ábrázolják egészen a vízözönig, ezek a meztelen alakok csoportosulnak a mennyezet szélén az ablakok közé nyúló tizenkét, háromszögalakú falmező köré, amelyeken ótestámentomí próféták és pogány Szibillák alakjai vannak ábrázolva. A mennyezeti képek első csoportja — az oltár felől számítva — a teremtés történetét illusztrálja. Először elválasztja az Úr a sötétséget a világosságtól, azután kezének egyetlen parancsoló mozdulatával megteremti az égitesteket s növényeket fakaszt a föld testén. Ezen a képen két alakban látható a
