Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1908

6

azután híven ezen becses adatokat az iskolával? Bár kétségtelen dolog, hog a tanuld nem bír még eléggé érett elmével, hogy elfogulatlanul és objektive ítélhessen és következtethessen, és hogy élénken működő fantáziája öntudatlanul is könnyen nagyításra és füllentésre ragadja, és mégis ily elszólások alapján hány szülő mond igazságtalan és bántó kritikát tanár és iskola fölött?!

Sok szülőnek társadalmi szereplésre, egyszóval minden egyébre van ideje, csak arra nem, hogy fia számára állandó házi munkarendet állapítson meg, házi foglalkozásával, olvasmányaival, szórakozásaival törődjék. De ha fia nem boldogul s beköszönt az intő, az iskolán veri el a port, hiszen van hozzá jogcíme: megfizette a tandíjat.

Az érintkezés a vidéki tanulók szülei és az iskola között még lazább. Egy jó nagy részök nemcsak hogy meg nem látogatják évközben fiaikat a szállásukon és nem lépnek érintkezésbe az igazgatóval és a tanárokkal, de még1 a beiratások alkalmával és a tanév végén is magukra hagyják őket. Azok pedig, kik beiratáskor elkísérik fiaikat, nem tartják szükségesnek sem azt, hogy az igazgatóval és az osztályfővel megbeszéljék gyermekük testi és szellemi állapotát, sem azt, hogy igénybe vegyék a némely intézetben vezetett lakásadók jegyzékét, sem azt, hogy lakásszerzésnél elsősorban az egészségi szempontokat, a lakásadónak és környezetének megbízhatóságát vegyék tekintetbe. Ilyen esetekben a családnak és iskolának egymást támogató közreműködése a legkisebb mértékre száll alá. — De nem folytatom tovább. Ilyen jelenségek észlelhetők és hatnak zavarólag extra muros.

Hogy akad javítani és csiszolni való egyben-másban intra muros is, ezt az előítélet nélküli, elfogulatlan meg