Evangélikus egyházkerületi líceum, államilag segélyezett főgimnázium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1904
mely a magyar föld jobb fejeinek tulajdonok, egymást váltogató képeire akad.t Kazinczy s a vele egy értelemben itélö kortársak tévedtek, megvesztegette őket a kor politikájának és társadalmának szelleme. Költői, művészi szempontból a Kesergő szerelem szebb és jobb a Boldog szerelemnél. Azokat a megrázó hangokat, hatalmas ellentéteket, azt a változatosságot, invenciót, a képeknek és hasonlatoknak azt a gazdagságát, ami a Kesergő szerelemben pazar módon található, hasztalan keressük a Boldog szerelemben. Való igaz, hogy a Boldog szerelem dalai, kevés kivétellel, halványabbak, bágyadtabbak, reflexióra, bölcselkedésre és így egyhangúságra hajlók. De mindez nem az érzés őszinteségének, hanem természetének következménye. A boldogság csöndesebb, nyugodtabb a boldogtalanságnál, még kitöréseiben is egyformább és kevesebb változatú, mint a fájdalom egyszerű nyilatkozásai. Azonban, ha az összehasonlításban tévedett is Kazinczy, de amit a második részben szépnek látott, az valóban szép. A csöndes boldogság rajzai, az egyszerű falusi élet idilljei igazi és nagy művészre vallanak, Vergiliusnak és Gessnernek fogékony tanítványára. S csak az előbbiekből folyik, hogy e szelíd színezésű képek minden kedvességük mellett is olyanok a Kesergő szerelem szédítő örvényeihez hasonlítva, mint a bérezés, vadregényes táj mellett a szelíden hullámolt dombvidék ; abban a fönségest, az erőt bámuljuk, ebben a szelíd kellemeket szeretjük. Azért a Boldog szerelemnek sohasem kell szégyenkeznie a Kesergő szerelem mellett. E két rész egymást mindenkor harmóniás egységgé egészíti, egyik a másiktól nem válhat el soha. Olyanok, mint a költőnek kedvenc versalakja, a Kisíaludy-szonett; az első rész sorai fokról-fokra emelkednek, az értelem és érzés felcsigázódik, hogy aztán a második részben minden ellentét kibéküljön, minden hullám elsimuljon s egy végső akkorddal helyre álljon a legszebb, legtisztább összhang. 23 Vojtkó Pál.
