Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnasium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1899
15 igaz; iskolai tevékenységünk pedig sok tekintetben korlátozva van, minthogy a tanításban nemcsak tudósán, hanem bölcsen is kell eljárnunk. De másrészt az iskola első sorban hivatva van arra, hogy a tudományos kutatás eredményeit tanítványai érdekében érvényre juttassa s így belátjuk annak szükségét, hogy a nyelvtanításnak lépést kell tartania a tudománynyal ■ az évszázadok folyamán gyűjtött kincsei a linguistikai és philologiai kutatásoknak, melyek sok tekintetben a nyelvnek gyorsabb és értelmesebb felfogását és elsajátítását_elömozditják, léteznek a tanulók szántára is, ha már egyéb, legalább nyelvtani kézikönyvek alakjában. Keresnünk kell tehát a kapcsot és módot, mely az elmélyedő ismerettől újból a tanítás gyakorlatához vezet, mely által az amott szerzett javak ennek is javára és előnyére válnak. Egyik főbb irányra és módozatra nézve, mely szerint ennek végbe mennie kell, évekkel ezelőtt rámutattam.* Behatóbb s disciplinánk minden fontosabb kérdésére kiterjedő módon megtette est Cauer a már fönnidézett munkájában. A régi kor szellemébe való bevezetésnek egyik legfontosabb, lényeges eszközének a grammatikát mondom. Minél alaposabban tanuljuk ezt, annál kevesebb akadálylyal ütközünk meg s annál nagyobb hasznot nyújt nekünk az olvasmány. Bizonytalanság és tájékozatlanság a grammatikai tudományban egyik akadálya a tanítás és tanulás sikerének. Meggyőződésem szerint a két classikai nyelvnek az állását semmivel sem biztosítjuk jobban, mintha a századokon át kipróbált ezen alapját a tanításnak, a grammatikai tudást, modern jelszavak daczára is biztosítani törekszünk, a régi írók magyarázatánál pedig a nyelvi és logikai megértést a gymnasiumi tanítás legközelebbi és legfontosabb feladatául tekintjük. A grammatikai foglalkozás iránt régi az elfogultság, melynek kifejezést Pál apostol is ad a korinthosiakhoz intézett eme szavaiban: tó ráo Q(ifitucc dnoxTCiívec, tu ős nv sva a ^(vonoisT. De a belső phthisis veszélyének csak az van kitéve, ki az eszköz fölött nem látja a.czélt. Mert a belükön lebeg a szellem, mely azokat irtás a levelek közt érik az igazi szeliemi életnek a gyümölcse. A ki ezt szedi be, az a történeti belátás és megismerés gazdag fájából szed. A nyelv végtelen, mint az emberi lélek és a világegyetem, mely benne visszatükrözik. Annak tudása kimeríthetlen, az ember lelki tehetségeit megfeszítő, úgyhogy nem csoda, hogy egyik lekitünöbb művelője is legfőbb lelki óhaját e szavakba foglalta össze: Utinam esem bonus grammaticus. Bothár Dániel. Zur Reform des grammatischen Unterrichtes. F.-lövői progr. ért. 1887/8. V. ö. Er. Stolz recensióját a Zeitschrift f. d. öster. Gyrnu. 1888. 1051. 1. és H. Ziemer a Bursian Iwan Müller Jahresb. 1888 III. 231.
