Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnasium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1898
9 erdélyi sereg fővezére. Kilenczszeres árulás után végül visszavonul a közélettől s teljesen a rabló életre adja magát. Jelentős vonása az e k o r b e 1 i irodalom hangulatának a rabló, kegyetlen nagyok ellen irányuló felháborodás, harag. Már nem panaszkodnak, nem siránkoznak a költők, irók, de marnak, szúrnak, fenyegetőznek, átkozódnak, pellengére állítanak. A méltó háborodás, harag a fellázadt léleknek hatalmas erejét önti verseikbe. A kik a siránkozásban, panaszban szétfolyók és el- ernyedtek, azok a fenyegetésben, gúnyban, ostorozásban erőteljesek és tömörek. A döczögős vers, a nyelvnek merevsége mintha csak növelné a háborgó szív megnyilatkozásait. Vagy kell-e hangzatosabb, erőteljesebb strófa, mint a minővel Szkárosi Horváth András hires »Átka« kezdődik: »Rettenetes ez világnak mostan minden dolga, Csudálatos nagy vaksága és hatalmassága, Nem fog rajta az Istennek semmi igazsága, Sem haragja, sem csapása, sem irgalmassága.« A gúny, a felháborodás ereje ihlette meg a »Balassi Menyhárt áru Itatásáról szóló komédia« szerzőjét is, annyira, hogy nyelv, előadás tekintetében alig van e korból sikerültebb darabunk. A szöget fején találó ügyes, élezés dialógus, sziporkázó előadás — egyik kritikus szerint Arisztophaneszre vagy Moliérre emlékeztet'), a jellemrajz pedig valósággal művészi. Mily mélyen kellett annak a kor leikébe látnia, ki Balassi szájára ezt a cynikus mondatot adta: »Én a hitet mindenkor annyira böcsültem, a mennyire látom, hogy hasam és erszényem teljesedhessék belőle; annak kívüle énnekem se hitem, sem istenem.« A gúny, a feddés, ostorozás mellett a fenyegetésről sem feledkeznek meg. Tinódi Sebestyén Fráter György szernyö halálának históriáját Írván, a következő intést csatolja hozzá: »Ismét példát vehettök ti kegyetlenek, Az köznépen ti ne kegyetlenködjetük, Imigy-amugy tőlük kincset se gyüjtsetök, Mert minden kincsötökkel testben-lélekben vésztők.« ) Kertbeny: Magyarország legrégibb drámairodalmáról. 70.
