Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnasium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1895

8

rengésünkből az anyagi világba, az étterembe szélit a fedélzetet bejáró éles csenget)7ü szó. A választékos étlap s a konyhamester művészete jó napokkal biztat.

Hajónk főrangú, kedves vendéget is szállit. Velünk utazik — comte de Miklós név alatt — ö fensége József Ágost fóherczeg is, fenséges nejével és kíséretével.

Az időjárás igen kedvező; csak gyenge szél borzolja a verő- fényben ragyogó Adria felszínét. Keleten lassan, egymásután vonul el előttünk Isztria sziklás, kopár nyugati partja — Piránó, Pa- renzo, Rovigno parti városaival együtt. A félsziget egyre fogy; már csak a végső csúcsa sötétlik ki az északi szemhatáron, tengerből kiálló szikla csúcsként; végre ezt is elnyeli a tenger végtelensége s szemünk csak a lég és a viz oczeánját látja.

Másnap nagy darabon felhővel fátyolozott ég, csipős szél és erősebb hullám járás fogad. A tengeri betegség itt-ott már áldo- dozatra lel. Déltájban a délnyugoti látóhatáron keskeny, szürke szalag ötlik szemünkbe. Dél-Olaszország lapos partjai felé, Br ind isibe tartunk. A száraz egyre növekszik s két óratájban már a kikötő felé evezünk, hogy ott utasokat s az angol-indiai postát felvegyük. A part melletti még meglehetősen ép kasztellum s a II. Frigyes német császár építette félig rom erődítmény ragadják meg első sorban a figyelmünket. A városnak hold sarlójához hasonló kikötője csúcsaival mélyen vág be a szárazba. Szemben velünk, az első házsor mögött emelkedik egy bizanczi exareha tiszteletére állított, erősen megvasabroncsozott emlékoszlop. A város környékével együtt meglehetősen festői fekvésű, bár egy-két épülete kivételével, házsorai vedlett, ócska képüek. Brindisi — a rómaiak Brundusiuma — már dicső napokat is látott. A római császárok idejében 100,000 lakosával a félsziget legjelentősebb kikötője volt s a kereskedést és közle- lekedést különösen Görögországgal s a kelettel közvetítette. A keresztes háborúk idején újra felvirágzott s II. Frigyes kedvelt helye volt. Amint azonban az izlam elfoglalta Jeruzsálemet és a törökség tönkre tette a levantei kereskedést, másodszor is hanyatlásnak indult. A magyarság is itt hagyta a keze nyomát, elfoglalván a várost Nagy Lajos alatt. A Szuezi-csatorna megnyíltával, a Brenneren keresztül vezető vasút kiépítésével s a Monte-Cenis átfúrásával harmadszor is visszanyerte fontosságát, mert az angol-indiai nagy forgalmú út nevezetes csomópontjává vált. Lakósainak száma most 17,000.