Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnasium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1895

28

A 350 m. hosszú és sziklába vágott folyosó bejárata fakapuval van elzárva. A folyosóba jobbról-balról — jelenleg számszerint 64 — 8 meter magas, boltozott kamarák nyílnak. Huszonnégy kamarában még benn vannak a sarkophágok. — Ámulattól némán állunk meg a koporsók ezen óriásai előtt, a melyek simított gránit- vagy diorit- köből valók s 650 metermázsa súlyúak; hogy beléjük pillanthassunk, létrán kell felmásznunk. — Ezen földalatti üregekben még deczember s január havában is szokatlan hőség uralkodik.

Az imént leirt halottak városa és a Nílus közt elterülő termékeny síkon, harmincz kilométernyi hosszúságban feküdt az ókor legrégibb s legnagyobb városa: Memphis. Régi följegyzések szerint az egyiptomi uralkodók elsője, állítólag Menes király — az egyiptomiak Mena-ja — volt az, ki a várost alapította. — Hajdani óriási kiterjedésére most mi sem vall a síkon. Csupán a »Mit-Rahine« fellah falu mellett, a környező síkság üde zöldjéből kiemelkedő rom és cseréptörmelék alkotta csekély kiterjedésű halmok azok, a melyek tanujelei annak a helynek, a hol az egyiptomi istenek legfőbbjének s legrégibbjének, »Ptah«-nak a temploma állítólag emelkedett. Utczái még a 12-ik században ív. u. is úgy északra, mint délre félnapi járó földre húzódtak el. A régi egyiptomiak csak a templomokat és a királyi palotákat építették tartósabb anyagból — köböl ; magán- házakat azonban csupán naponszáritott téglából. — Kevés város a földtekén ment át annyi változáson, mint Memphis. Ötezer esztendős hosszú életében ismételten majd a dicsőség, hatalom és hírnév napja ragyogott le reá, majd meg a mellőzés, megaláztatás s pusztulás sötét éjszakája szakadt reá. — Legjobban dúlt azonban még romjaiban is az arabvilág. Szépen faragott kövei, kögerendái, oszlopai sorra átvándoroltak a Nílus túlsó oldalán épülő Fosztat —- majd utóbb Kairó fundamentumaiba. S ennek daczára a romváros még a 12 ik században K. u. is oly megdöbbentően nagy volt, hogy egy szemtanú, Abdellativ arabíró azt mondja: a város csodáinak sokasága oly észháborítóan nagy, hogy azok leírására nincs eléggé ékesen szóló toll. S mind ebből most két csonka szobor kolosszuson s a hamadryas majom egy pár töredezett kőszobrán kívül — egyéb nem látható. Mind a két kolosszus II. Ramses pharaónak a szobra, a melyek csekély távolságnyira egymástól, a Mitrahine falva mellett levő törmelék halmokon, gyönyörű datolyapálmaerdö közepette fekszenek. A kisebbik gránitból, a nagyobbik finom mészkőből van — még