Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnasium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1895
26 nem látja — a pyramisok előtt bámulattal eltelve felkiált: »Az idő gúnyolja a létező dolgokat, de a gúlák gúnyolják az időt.« A másik két gúla délnyugati irányban lépcsősen következik, s oldal lapjaikkal szintén a négy fövilágtáj felé vannak orientálva. Valamennyi között legkisebb a Mykerinos-é, minthogy magassága csak 66 méter. A Ckefreu gúlától egyenesen keletre, a fensík szélén, a homok öleléséből kiszabadítva, egy katlanszert! mélyedésben fekszik az évezredek rejtélyes csodája — a Sphinx. — Fórfifőt viselő oroszlányteste nyugvóhelyzetben, magából a fensik anyakövéből van kifaragva. Elcsúfítása előtt feje fejdíszt s álla szakáit viselt; kinyújtott mellső lábai között pedig oltár volt. Testének eleje 20 meter magas. Az emberi fej az észbeli, az oroszlánytest az anyagi erőt s egészben pedig a sötétséget, az éjszakát legyőző napistent a »Har- machist« allegorizálta. Szemtanuk állítása szerint a felkelő nap fény- özönétől bearanyozott arcza — eliútitása előtt — a kelleni és szépség fönségében ragyogott s ajakán elbájoló mosoly ült. A durva lelkű mameluk tüzérek arczát czéltáblául használták s most a babonás arabok — »a borzalom atyjának« nevezik. — Egy felirásos kő, melyet Mariette — a hires egiptologus — nem messzire a legnagyobb pyramistól ásott ki, azon meglepő adattal szolgált, hogy úgy a Sphinx, valamint az ettől délkeletre fekvő »Gránit templom« a Cheopsz pyramisánál is idősebbek. A legsötétebb ókor egyszerű építésének legfönségesebb, úgyszólván ijesztően bámulatos alkatása: a »Granit templom«. A legtartósabb, de egyszersmind legkeményebb építési anyagból: csupa gránitkőből van építve. Egy nagyobb kereszt alakú főteremből s több kisebb oldal kamarából áll. Falai csupa óriási, négyméteres vörös granitkőkoczkákból vannak építve — ragasztó anyag nélkül. A koczkák oly szorosan tapadnak egymásra még most is, hogy a közökbe zsebkésem vékonyabb pengéje sem hatolhatott be. Két kisebb kamara s egy folyosó falai gyönyörű alabástrom márványkocz- kákból vannak alkotva. Hogy mily czélra szolgált ezen épület, maga Mariette, ki azt 1853-ban tárta fel, sem volt képes kideríteni. Az imént leirt gizehi pyramisoktól 5—6 kilométernyire északra fekvő abu-roaschi — s a 25—26 kilométernyire délre levő dahscbúri gúlák közt terjedő sivatagföldpásztán feküdt a régi Memphis temetövárosa — nekropolisa. Rajta egész sora a kisebb nagyobb
