Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnasium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1894

9 A mit a hivatását betöltő iskola a társadalomtól kap, az előleg, a melyet hűségesen vissza is fizet, hasonlóan a templom oszlopaihoz, melyek hálából, hogy a fundamentumon foglalhatnak állást, vállaikon tartják az óriási tetőt; — az erdei fához : a talajt, melyben gyöke­ret ver, melynek nedvét szívja, hulló lombjával táplálja. A díszes épület, mely a hazai közművelődés egyik szerény mű­helyéül van rendelve, mindnyájunk örömére megnyílik, ma. Egyről meg ne feledkezzünk ! Az épület csak külső álak. Csak akkor lesz valódi oltárává a nemes erkölcsiséggel párosult vallásosságnak, tem­plomává a jellemszilárdsággal szövetkezett tudománynak, ha a holt falakat megeleveníti az éltető, a fejlesztő, a jó, igaz és szép iránt lelkesítő szellem. A múltnak dicső hagyományait, a jelennek jogosult követel­ményeivel összhangba hozni, ez a mi feladatunk, kik a közélet egy­kori tényezői, az ifjúság szellemi fejlődésének vezetésére vagyunk hivatva. Minden kornak megvannak saját bajai. Az egyes ember, az egyes intézmények csak annyiban töltik be hivatásukat, amennyiben hozzájárulnak koruk bajainak orvoslásához. A mi napjainkban ellen­tétek éles harca teszi válságos próbára a társadalmi élet szervezetét. Az iskolának, különösen a közép- és felső iskolának feladata az el­lentétek kiegyenlítése és enyhítése érdekében hathatósan közreműködni. Közelebb kell hozni az életet az iskolához az iskolát az élethez. Mi­relité kell tenni a nemzetet, nemzetivé a műveltséget, összhangba kell hozni a hitet a tudománynyal, az eszményt a gyakorlati élet­tel, az oktatást a neveléssel, a szellem fejlesztését a test edzésével. Ez csak úgy sikerül, ha az eszményt kivisszük az iskolából az életbe s feltüntetjük valóságában s ha az életet bevisszük az iskolába s szemléltetjük benne az eszmény dicsőségét. Nem az ismeret gazdag­sága képesíti a tanítót az ifjúságnak helyes vezetésére, hanem a szellem, mely benne lakozik, belőle szól, általa megtestesül, ez éb­reszt, ez fejleszt, ez gyújt, ez lelkesít, szóval csak ez nevel, midőn oktat, és oktat is, midőn nevel. Hangzik mindenfelé az elégedetlenség jaja. A tékozló fiák száma nagy, igen nagy. Ne kutassuk okait! Ragadjuk meg inkább az esz­közöket a baj megszüntetésére. Egy orvosszer rendelkezésünkre áll: az egységes nevelés. Fejlesszük az értelmet, de azzal párhuzamosan miveljük, képezzük a szivet, szilárdítsuk az akaratot is. Vallásos ér

Next

/
Oldalképek
Tartalom