Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1890

X. A lyceumi Kis János-emlékunnep. 1. A Kis János-emlékünnep rendezésére irányuló mozgalmak. A lyceum kebelében fenálló s mai nap már százados múlttal dicsekvő »Magyar Társaság«, melyet tanulóink lelkes serege nemes dicsekvéssel, féltékeny gonddal fogott körül évtizedek során, a fiatal­ság eszményi törekvésű vágyainak, fellengő hazafias gerjedelmeinek volt tárgya és szintere mindenha. A zsenge kort díszítő erények, mik majdan a férfi becsületére válnak, itt az önzetlen lelkesedés világában vették föl ideális színüket s az ifjú gondtalan vetélgéseiben tettek szert aczélos erőre; itt öl­tötték fel tanulóink először a történelmi emlékezés szárnyát, hogy be­kalandozván a hajdankor téréit ismeretekben gyarapodjanak, nemzeti öntudatukban növekedjenek; itt fakadt fel először lelkűkben és vált lassanként munkás szeretetté a nemzet jelesei iránt köteles hála érzelme. Ékesen szóló bizonyság rá az az eleven köztudat, mely a »Magyar Társaság« tagjait, az alapitó, Kis János emléke tiszteleté­ben, a múlt hagyományainak ápolásában testvérekül, egy családdá forrasztá össze. A »M. T.« évlapjai híven őrzik e bensőséges, kedves viszony nyomait; az 1874. szeptember 26-iki ülés határozata pedig koronája valamennyinek. Az akkori elnök Gombócz M. ugyanis, miután a tagokkal meg­érteié, hogy Kis Jánosnak, a jeles irodalmi és egyházi férfiúnak emlékét szobor alakjában megörökíteni régi jó gondolata a »M. T.«-nak, buzdító hangon inté őket: tegyenek valahára lépést, ragadják meg az alkalmat s bizonyos összeget alaptőkéül szánván, hívják fel rész­vételre a pártfogók figyelmét s közadakozás utján keltsék életre a rég szunnyadó eszmét. A szerénytelenség vádja — úgymond — annál kevésbbé érheti a »M. T.«-ot, mert ennek a hazai első ön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom