Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1890

X.

A lyceumi Kis János-emlékunnep.

1. A Kis János-emlékünnep rendezésére irányuló mozgalmak.

A lyceum kebelében fenálló s mai nap már százados múlttal dicsekvő »Magyar Társaság«, melyet tanulóink lelkes serege nemes dicsekvéssel, féltékeny gonddal fogott körül évtizedek során, a fiatalság eszményi törekvésű vágyainak, fellengő hazafias gerjedelmeinek volt tárgya és szintere mindenha.

A zsenge kort díszítő erények, mik majdan a férfi becsületére válnak, itt az önzetlen lelkesedés világában vették föl ideális színüket s az ifjú gondtalan vetélgéseiben tettek szert aczélos erőre; itt öltötték fel tanulóink először a történelmi emlékezés szárnyát, hogy bekalandozván a hajdankor téréit ismeretekben gyarapodjanak, nemzeti öntudatukban növekedjenek; itt fakadt fel először lelkűkben és vált lassanként munkás szeretetté a nemzet jelesei iránt köteles hála érzelme. Ékesen szóló bizonyság rá az az eleven köztudat, mely a »Magyar Társaság« tagjait, az alapitó, Kis János emléke tiszteletében, a múlt hagyományainak ápolásában testvérekül, egy családdá forrasztá össze. A »M. T.« évlapjai híven őrzik e bensőséges, kedves viszony nyomait; az 1874. szeptember 26-iki ülés határozata pedig koronája valamennyinek.

Az akkori elnök Gombócz M. ugyanis, miután a tagokkal megérteié, hogy Kis Jánosnak, a jeles irodalmi és egyházi férfiúnak emlékét szobor alakjában megörökíteni régi jó gondolata a »M. T.«-nak, buzdító hangon inté őket: tegyenek valahára lépést, ragadják meg az alkalmat s bizonyos összeget alaptőkéül szánván, hívják fel részvételre a pártfogók figyelmét s közadakozás utján keltsék életre a rég szunnyadó eszmét. A szerénytelenség vádja — úgymond — annál kevésbbé érheti a »M. T.«-ot, mert ennek a hazai első ön-