Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1880

Elmulaszthatlan kötelességemnek tartom a helyen megemlíteni a cs. k. szab. déli vasút társaság valamint a győr-sopron-ebenfurti vasúttársaság, nem kiilömben a duna gőzhajózási társaság vezérigazgatóságainak azon előzékenységét, mely szerint az igazgatóságnak folyamodására illető­leg ajánlatára a tanulóknak a karácsonyi s húsvéti ünnepek alkalmával, valamint a szünnapokra a hazautazásra féláru menetjegyeket kiutalványozni szíveskedtek. Adalékok a tanoda történetéhez. A tanév ünnepélyes megnyitása a szokott időben történt buzgó imával, igazgatói szózat­tal és az iskolai törvények kihirdetésével. A megelőző napokban tartattak a felvételi s javító vizsgák. Beíratott a gymnasiumba 382 nyilvános és 5 magán — összesen 387 tanuló; a hittani intézetbe 16 rendes növendék. Az ifjúság összes létszáma tehát a tanév elején 403; 30-al több mint a megelőző évben. Kiválóbb eseményt vagy nevezetesebb változást nem mutat fel a lefolyt tanév a tanoda életében. Egy viruló kert tavaszi csendélete évenként megújuló változataival, gondjaival, reményei­vel s aggodalmaival, — ime ez a tanodái élet lefolyásának képe. A gondos kertész ügyes kézzel el­készíti a talajt, hinti a jó magot, plántálgot, öntözget, gyomlálgat, a hol szükségét látja nyeseget, védi a gyenge veteményeket a fenyegető veszélyektől, a mennyiben ezeknek elhárítása hatalmában áll, s igy aggódva s reményivé várja munkásságára a felülről jövő áldást. Zajtalan munkásság mellett folytonos remény s aggodalmak között telt le a lefolyt tanév. A nevelési téren előforduló s az óhajtott sikert veszélyeztető sokféle nehézségeken kívül, melyeknek leküzdése s elhárítása a tanárnak mint nevelőnek, minden lelki ereje megfeszítését veszi igénybe, a múlt évben más veszélyes körül­mény is folytonos aggodalomban tartá az ifjúság úgy testi mint szellemi jólétét szivén hordó tanári­kart. Ugyan is a fekete himlő gonosz vendégül hónapokon át rettegésben tartá Sopron városa lakos­ságát, nem csekély számmal szedvén áldozatait a lakosság minden osztályaiból. Tanuló ifjúságunkat sem kímélte meg a halál angyala. Korenika Jenő 1-ső osztálybeli jó indulatu kedves tanulót sze­melte ki áldozatul s kiragadta azt édes szülei szerető karjaiból, kik messze vidékről siettek ide sze­retett gyermekük ápolása végett. A veszély közelsége s nagysága a legnagyobb elővigyázatot s véd- intézkedéseket tette szükségessé, hogy a ragálynak a tannló ifjúság közti terjedése meggátoltassák, mely tekintetben nagy köszönettel tartozunk a helybeli orvos uraknak, kik bölcs tanácsuk, czélszerü előintézkedéseik s esetleg készséggel nyújtott gyors segélyük által sokat tettek a megrémült kedélyek megnyugtatására; és a vészfellegek elvonultak a nélkül, hogy az emlitetten kívül más ágat törtek volna ki intézetünk életfájáról. A tanárok közül is hárman részint saját, részint családjuk egyes tagjainak betegsége mi­att kénytelenek voltak már csak óvatosságból is egy ideig távol maradni az iskolától, mely idő alatt azoknak óráit, a mennyire lehetett, tiszttársaik foglalták el; az algymnasiumi osztályokba har­madéves hittanulókat rendelt az igazgatóság helyettesekül. Az ifjúság szorgalma a lulnyomó nagyobb részt tekintve kielégítő volt, és örömmel je­lenthetjük, hogy különösen a felsőbb osztályokban sokkal nagyobb munkakedv s öntevékenység mu­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom