Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1878
Az orgona-játékot harmoniumon kezdjük meg mamiál-gyakorlatokkal, melyek (Ritter orgona-iskolájának II. kötete szerint) kezdetben megmaradnak 5-—5 hang körében, bemutatva a rhyth- mikus formák s a 2—4 hangú szerkezet lenkülönfélébb módosulatait; majd a következő fokon ki- szélesbül a hangkör, a természetes ujj-rend megváltozik s a példák egész sorozatán megtanulja a növendék, hogy mikép kell a) az ujjak közötti távolságot nagyobbitani, b) az ujjakkal egymást egy billentyűn felváltatni, c) a hüvelyket a többi alá, a harmadik s negyedik ujjat a többi fölé tenni. Ritter orgona-iskolájának első része után chorál-könyvünk s apróbb, pédál nélkül játszható tételek, chorál-előjátékok következnek, a melyeknél, hogy a játék szépen összekötött s egyenletes legyen, a helyes ujj-rendről az adott példák után magának a növendéknek kell gondoskodnia. A manuál-játék begyakorlása után újra Ritter orgona-iskolájához fordulunk s átlagosan a második félév elejével megkezdjük a pedál használatát. Mindenekelőtt átveszszük a pedál-játék különféle módozatait, nevezetesen a) midőn a lábak egymást váltogatják kisebb, utóbb nagyobb hangtávolságokban, b) midőn a lábak keresztben állának: a jobb lejebb jár a balnál, a bal feljebb a jobbnál, c) midőn a lábak felváltják egymást egy „lábitón“, *) végre d) midőn egy lábra egynél több hang esik s egyaránt kell használni a láb hegyét és sarkát. Az idevágó gyakorlatok vagy külön a pedálra vannak írva, vagy manuál-tétellel vannak egyesítve, az utóbbi esetben a pedál-részt az együttes játék előtt külön gyakoroltatjuk be. A pedál biztos s szabatos használata megkívánja, hogy a növendék játék-közben sarkát kifelé fordítsa, ne egész talpát, hanem csak lába hegyét vagy sarkát használja, egyik lábát (rendesen a jobbat) előbbre tolja s mindig tudja azt, hogy melyik lábitó felett áll a jobb láb, melyik felett a bal. Hogy a tanuló áthaladva az orgona-ikola pedálgyakorlatain, szabadon alkalmazhassa az ott elsajátított módozatokat, újra átveszszük choráljainkat s könnyebb chorál-előjátékainkat; előbb átjátszatjuk a basszus-részeket külön s azután pedált és manuált egybe kötve az isteni-tisztelet szerényebb igényeinek most már inkább megfelelő alakban haladunk át chorálkönyvünk 200 énekén s Blügel 100 rövid praeludiumán. A szokottabb énekek elé, a zeneszerkesztéstani óra eredményeit felhasználva, néhány akkordból álló, de kerek szerkezetű tételt csatoltatunk. Ilyen tétel lehet : I. I6. IV II I64 V7; I IV I6 V64 I VI IP V87 I. stb. A chorál végére pedig a plagális. záradék (I IV I) valamely formáját kapcsoltatjuk. Eddig terjed a II. osztály teendője. A harmadik év dolga a játékot annyira biztossá tenni valamennyi növendéknél, hogy a- zok az intézet reggeli könyörgésein betűsorban tisztességesen elvégezhessék az orgonistái teendőket. Az orgonajátéknak művésziebb tökélyre való emeléséhez e fokon Kothe nagyobb gyűjteményes munkáját használjuk. 3. Hegedű-játék. A miniszteri tanterv a hegedülést az első évben csak úgy kívánja elővétetni, ha „az idő s a tanulók előhaladottsága engedi“ ; pedig alig van művészeti tantárgy, mely oly korai megkezdést s annyi gyakorlatot igényelne, mint a hegedű-játék. Más hangszernél megvan a hang, a hegedűnél azt még teremteni kell, hogy pedig e megteremtett hang teljesen tiszta s az énekoktatásnál majdan használható legyen, annak elérésére három év is alig-alig elegendő. Azért intézetünk, azon fentebb emlitett elvet, hogy a művészeti tantárgyak körüli főteendőket az I. osztályban kell öszpontosítani, a hegedű-játékra is alkalmazandó, e tárgyból két heti órát jelelt ki az I. osztály számára s csak egyet-egyet a II. és III. számára. A hegedű-játék tanításánál B r ä h m i g iskoláját követjük. Az I. évben elvégezzük az első-, a H. és III. évben a második füzetet, kiegészítve minden fokon egyháziénekeinkkel s magyar gyermek-dalokkal. Növendékeink ügyesebbjei közül néhányan rendesen megpróbálkoznak a mély hegedű, gordonka s nagy-bőgő játszásával is, s igy az iskola gyakorlatait közben-közben több hangú darabokkal, könnyebb quartettekkel válthatjuk fel. 4. É n e k. Az e tárgyra kiszabott 4 óra közül kettőt osztályonkénti gyakorlatokra, gyermek-dalokra s egyházi-énekekre, kettőt kar-énekre szoktunk fordítani. A gyakorlatokkal czélunk : a - 1 a k i 1 a g hatni, a gyermek-dalokkal s egyházi énekekkel: a kántortanitói hivatalhoz megkivántató anyagról gondoskodni, a kar-énekkel: a szívet nemesíteni. Alakilag az ének-oktatásnál két irányban kell hatnunk: a) kifejteni, énekre alkalmassá tenni a közeget, az emberi hangot, b) felkelteni a zenei hang magassága, hosszúsága s ereje iránti érzéket. Azt hang- ezt hallásképzésnek (hangtalálásnak) szokták nevezni. Gyakorlataink e kettős czélhoz képest vannak megválogatva. Thill Nándor karének-tanával (habár a két oldalt egymástól teljesen elkülöníteni épen nem lehet) főleg a hallás, Concone s Bönick-27 *) így találtam a ministen tantervben. K. Gy. 4
