Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1875

6 Az osztálytanító kapcsa s egyszersmind ellenőre az egy teremben működő többi növendékek­nek. Az oktatás egységére osztályában ő vigyáz, azért a hospitálást egy nap sem szabad elmulasztania s folyton szemmel kell kisérnie az osztály naplóját, melybe minden óra végén röviden bejegyeztetik a tár­gyalt pensum; azonkívül hetenkint gyűlést tart osztályának tanítóival, melyen az elmúlt hét dolgait, a követendő módszertani s fegyelmi eljárásokat szóba hozza s megbeszélteti. Az osztály minden ügyeiről ő felelős, a naplók az ő kezeiben vannak. Az osztálytanítók legközelebbi főnőké az „Ordinarius.“ Ennek dolga őrködni a felett, hogy a seminariumban a „Praxis“ szerint előadott tanmód minden izében megtartassák. Azért kötelessége az osztályokat naponkint meglátogatni. Az óratervet ő készíti el, a tananyagot ő osztja fel heti feladványokra, az előkészítő órák teendőit ő végzi. Az egész Organismus feje az igazgató. 0 a kapocs a seminarium s gyakorló iskola között. Az általános tantervet ő készíti el, az óratervet s a tananyag felosztását jóváhagyja. Minden harmad-évi vál­tozásnál beható vizsgát tart valamennyi osztályban. Az osztott iskolai gyakorlatokat az utolsó félévben kiegészítik az osztatlanban való gyakorlatok. A munka itt már tetemesen nehezebb. Ott csak 1—3 osztályt kell egyszerre foglalkoztatni, itt nyolczat. Osztatlan iskolában meglett tanítónak is elég gondot ád a jó fegyelem, a helyes rend, az egy órába összeszoritott sokféle tárgy logikai menete s a folytonos foglalkoztatás; azért kell az itteni gyakorla­toknál az ordinariusnak mindig jelen lennie. Különben az előkészítés s ellenőrzés megegyezik a fent- mondottakkal. Az osztatlan iskola a gyakorlati kiképezéshez még szükségesebb mint az osztott, mert a legtöbb tanitói állomás osztatlan iskolával bir s a ki itt megállja helyét, az bátran mehet osztottba is. Nem czélom a gyakorlati kiképzés ily rendszeréhez hosszú dicséreteket csatolni; csak annyit akarok megemlíteni, hogy az ismertek elemeit oly biztosan biró s a népiskolában oly otthonos, oly szabadon mozgó tanító-jel elteket utazgatásom alatt sehol sem találtam, mint Halberstadtban; de még azj; is hozzá akarom adni, hogy a mi a közkedveltséget illeti, a halberstadti gyakorló-iskola vetekedik a vá­rosnak különben jól rendezet s tanévenkint megosztott iskoláival, hogy az előkelők ép úgy küldik oda gyermekeiket, mint az alsóbb osztálynak s hogy a felvehetők száma az egyik gyakorló-iskolában csak 64, a másikban 180 lévén, az igazgató rendesen kénytelen tanév elején a jelentkezők jó részét visszaküldeni. Mi pedig a financiális oldalt illeti, mennyijébe kerülne az államnak, ha a halberstadti gyakorló-iskola minden termébe külön állandó tanítót alkalmazna! ? A paedagogiai kiképzéshez tartozik Halberstadtban az is, hogy a két felső seminariumi osztály növendékei hetenkinti 1 — 1 órában részt vesznek a siketnémák oktatásában, mi annál könnyebben esz­közölhető, miután a provincia siketnéma-intézete a seminariumi épületben van elhelyezve. A helyszűke nem engedi, hogy a paedagogián kívül a többi tantárgyat is részletezzem, de az azokra kijelelt heti órák számát mégis jónak látom ide igtatni A vallásra esik 13 óra (III: 5, II: 6, I: 2), a német nyelvre 12 (5, 5, 2.), a történelemre 6 (2, 2, 2.), a földrajzra 5 (2, 2, 1.), a számtanra 7 (3, 3, 1.), a mértanra 5 (2, 2, 1.), a természetrajzra 6 (2, 2, 2.), a természettanra 6 (2, 2, 2.), a vegytanra 4 (2, 2 —), a rajzra 5 (2, 2, 1), a szépírásra 3 (2, 1, —), zongorajátékra 5 (1—1 minden csapatra), orgonajátókra 3 (1, 1, 1.), hegedüjátékra 3 (1, 1, 1.), zeneszerkesztésre 3 (1, 1, 1.), énekgyakorlatokra 1 (III), karénekre 2 (I, II, III.). Ide véve az elmélet} s gyakorlati paedagogiára szánt 16—18 heti órát, egy-egy osztályra 36 — 38 óra esik! Mielőtt befejezném ismertetésemet, a halberstadti seminarium kül-életéből is ki kell még egy mozzanatot emelnem, melyet a mi seminariumi életünk körében, annak felette nagy kárára mind­eddig nem találhatunk fel, az a tanítóképző-intézet folytonos érintkezése a környékbeli népiskolákkal. Hisz a seminarium nem magáért van, hanem a népiskoláért; azért meg kell minden módot tagadni, hogy a kettő viszonylagos érintkezésbe jöjjön egymással. A hal­berstadti seminarium számára a kormány 4 kerületet jelelt ki, hogy az igazgató s a tanárok időről idő

Next

/
Oldalképek
Tartalom