Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1866

13 Tek. Klauzer Károly tanácsnok s Sopron gyülekezeti elnök ur a lyceumi nagy terem díszí­tésére egy gyönyörű csillárt volt szives szerezni. Tisztelendő Spannagel Jóséi lelkész ur ez évben is küldött a tápintézeti szokott ado­mányán kívül 5 magyar uj szövetséget kiosztás végett és egy forintot egy szegény ifjúnak karácsonyi ajándékul. A múlt tanév végével az akkori 6-dik osztály 5 ft. 74 krt, az fí-dik osztály pedig 25 krt. adott a deák segélyző egylet javára. Szives köszönettel tartozik az intézet T. Bergmann, Emresz, FiliczkysHaubner orvos uraknak, azon készségért, mellyel szegény tanulókat ez évben is ingyen gyógykeszelték. VII. A tanoda történetére vonatkozó jegyzetek. Nem a legkecsegtetőbb visszonyok s kilátások közt nyitottuk meg a most lefolyt tanévet a szokott időben, múlt évi September elején. Két körülmény volt, mely aggodalommal töltött el bennünket a jövőt illetőleg. Az első a múlt évi közinség, mely kiválólag sujtá azon vidékeket, honnét rendesen leg­többen kerülnek főtanodánk ujoncz növendékei közül. A tanári kar el lehetett reá készülve, hogy ezen körülménynél fogva egy részt a tanuló ifjúság száma tetemesen meg fog apadni, s hogy más részt a gyü­lekezetek legjobb akaratjuk mellett sem lesznek képesek a soproni főtanodára fizetendő évi járulékaikat beteremthetni. Mind a két irányban legalább nagy részben alaptalanoknak bizonyultak aggodalmaink. A gyülekezetek részének nagy buzgósága a lehetetlennek látszótlehetővé tette, s erészben nem álltunk rosszabbul, mint más években. A mi pedig az ifjúság számát illeti, habár igen is észrevehető volt a jövevények fogyatko­zása különösen az első osztályban, hol az előbbi években rendesen jóval túlhaladta azoknak száma az 50, míg ez évben csak 37 volt a beirottak száma, s habár más osztálybeliek is, kik már itt jártak, kénytele­nek voltak hozzájuk közelebb fekvő intézetekben folytatni tanulásukat, általában még is gyarapodást mutat a múlt évi létszámhoz képest is ; sőt theologus még soha sem volt intézetünkben annyi, mint ez idén. A másik körülmény, mely a tanév kezdetén aggodalmat költött, az akkor uralkodó járvány volt, mely több tanintézeteket azon kellemetlen helyezetbe hozott, hogy a tanév megnyitását vagy elhalasztani, vagy a már megkezdett folyamot félbeszakítani kénytelenittettek. Habár Sopron városát sem kerülte el a halál angyala, hanem itt is szedte áldozatait, ifjúságunk egy pár szerencsés lefolyású betegség esetet kivéve isten segedelmével ment maradt minden bajtól, úgy hogy az előadások ezen veszély miatt perczig sem szenvedtek félbe szakasztást. A mi a tanoda beléletét illeti, a tanári kar minden gondját arra fordította, hogy az ifjúság szellemileg is folytonosan gyarapodjék. Ennél fogva gondja volt a tanári karnak, hogy az ifjak tudományos törekvésének oly irányt adjon, melynél fogva azok ne érjék be azzal, hogy pusztán csak szoros értelemben vett iskolai teendőiket pontosan teljesítsék, hanem, hogy korán szokjanak öntevékenységre, mire bő alkalmat szolgáltattak az önképző társaságok valamint a theologusokra nézve a theologiai egylet, mely is ez évben magának Főtisztelendő Superintendens urnák védszárnyai alatt egy theologiai tanár elnöklete mellett uj stádiumát kezdé életének. Felhasználta a tanári kar a nemzeti újjászületés örömünnepeit is arra, hogy átéreztesse az ifjúsággal azoknak nagy fontosságát, s megértesse vele e részbeni kötelességét, mely szerint nem hivatása a tanuló ifjaknak az időnek előtti szerepelés, hanem oly tudományos törekvés s jellemfejlesztés, melynél fogva képesekké legyenek arra, hogy ma holnap férfiakul szerepelhessenek s tettek által elismerést s méltánylást vívhassanak ki maguknak a nemzet akár tudományos akár politikai életében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom