Evangélikus egyházkerület főtanodája, Sopron, 1856

43 Feladott tárgyak a felgyiiinasiiiiiii növendékek számára. I. Magyar irály tárgyak: V-dik osztályban: A ki korán kel, aranyat nyer. Az erényben örökkévaló van. Miben hasonlítanak egymáshoz a becsület és a tükör ? A hazaszeretet naggyá tesz. Hogyan kell úgy mu­latnunk, hogy soha meg ne bánjuk? Az aranyközépszerüség nyugalmas életet biztosit. A ki másnak vermet ás maga esik belé. A gyümölcs nem messze esik fájától. Tanuld ismerni magadat. Ki a jó barát? A törökök alatt sokat vesztettünk. — VI-dik osztályban: Minden országnak támasza talpköve a tiszta erkölcs. A neve­lés teszi az embert emberré. Leonidas és Zrínyi. A bajok az erény iskolái. Mért olly nehéz az önismeret? Ború után derű. Coriolán s annya, vers. Éltünk vándorlás. A tavasz leírása, vers. Bucsuzás a szülői háztól, vers. Élj az idővel. — VII-dik osztályban: Nyugodalom után édes a munka. Párhuzam a hellen és római vallás közt. Az isteni gondviselés kormányoz mindent. Micsoda gondolatokat ébreszthet az új év a tanuló­ban? Egy életrajz. A tudományokban! haladás jótékonyan hat azt erkölcsre. Nyűgöt és kelet világ állapotá­nak össvehasonlitása a keresztes hadak előtt. Az erény útjai. Jót tenni üdvös akkor is, ha az szerencsén­ket nem mozditja elő, rosszat tenni mindenkor romlásunkat okozza. Több más munkák szabadon választott tárgyak szerint dolgoztattak ki. VlII-dik osztályban: Az időnek becse nagy. Párhuzam a persa és török há­borúk közt. Ne a büntetéstöli lélelem, de a kötelesség érzete bírjon az erényre. A kellemes különféle nemei­nek kiszemelése magyar latin és német írókból. Miként lehet az életet kellemessé tenni? Arany János Toldi­jának szépészeti elemezése. Egy vígjáték elemezése. Miben áll a boldogság? A többi munkák szabadon vá­lasztott tárgyak szerint dolgoztattak ki. — II. Német irálytárgyak. V-dik osztályban. 33ríef an einen ehemaligen iJiitf cinder, morin bie (Srgebnijje aué ben perien initgetíjeíít merheti. Sffiaé fed bér idenfd) ti)un, um einem Unglüd hor$ubetigen? S3efd)reibung einer geuerébrunft. 2Biebererríd)tung eineé Dbeliéfeé unter Sietné V. in 3tom. 2Bie jód man fid) nad) gefächenem ttnglűd benehmen ? Slnrebe an bie Sdacht. 3e^em káé ©eine. SDie 33írfe cine naturhiflorífihe 33efd)reibung. 8ob ermuntert, Stábéi beffert. SDaé ©fen ifi nü^Iid^er, álé baé ©olb. SDer ©rofjmüthíge, — eine SBefc^reibung. ©eij mad)t baé £er$ $11 ©tein unb ©'$. Ülehnlidjíeít $mifchen bér Sugenb unb bem grilling, ideibe bie Strágheit. ©aufurarbeíten. VI-dik osztályban. Sörief eineá Slaters an feinen ©oljn, er ermahnt biefen $ur jmedtnäfjigen SenüBung unb ©ntheilung ber 3eit- — 3>r Jpmtb. — iperflellung béé ©ebanfengangeé in bem ® ebid>te Seume-s „®er Sßilbe." ®aé ííroíobil. Slder Slnfang ift ferner, gleifj ltberminbet Sldeé. ©djmur ber 33efferung in ber 9?eujahrénad)t. SBefdjreibung eineá 8eid)tfinnigen unb eineá ädenfd)eit non feftem ©fataler. ©icf> felBfi befiegeti ifi ber befle ©ieg. SDie irbifdjen greuben finb hergänglid). — VII-dik osztályban. 2Baé für 23iid)er fed ber fiubirenbe Jüngling lefen ? 2Baé hat bie 2denfch= heit ben alten ©riedien unb Jtőmern $u oerbanfen? 2Baé bebeutet baé Sßort: SBarbar? SBeldjen SBőIíern béé 3IIter= thumé mürbe biefe ^Benennung burih bie ©rieten unb Jtömer beigelegt? SDie ©önbe ift ber iJienfdjen ^Berberben. Strau, fchau, ment ? @é ifi nid)t alléé ©olb, máé glán$t. ®haraftcr eineé ©rofjműthigen. ©eíbftűberfdjáhung ifi ge= mőbnlid) ein 3e>d)en geiftiger Sír ninth- 3unge gaulen$er merben alte SBettler. — Samídité. Uiber bie ©ttfchulbiguttg: SInbere mad)en eé auch í°- ®ornen am Sebeitépfabe trifft man űberad. Slngfi in ©efahren herleiht biefen bie hernidc * XIII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom