Evangélikus egyházkerület főtanodája, Sopron, 1853
5 directorial; legalább az 1626 Januar 26-kai tanácsülést jegyzőkönyv szerint panasz emeltetik az iskolák sülyedését illetőleg; de hogy a másodízben meghívott derék Schwanshofer alatt, ki már első izbeni itt léte alatt olly sokat tett az iskola emelésére, szinte panasz emeltetik ez ügyben, mint az 1629 Septemb. 3-kai tanácsülési jegyzőkönyvben olvashatni, az feltűnő. Ezen panasz azomban, úgy látszik, leginkább csak azon feszült viszony következménye volt, melly a directorságból elmozdított s ez által tán kissé sértett Schubert és az uj director között, ki a senior előtt fejet hajtani nem akart, folytonosan létezett. Erre mutat az említett jegyzőkönyv is, melly szerint a tanács a vádolt directort védi s igy a vád alaptalanságát kifejezi. Schwanshofer Hausmauer halála után együtt viselte a director! s rectori hivatalt 1632—1639; úgy szinte utódja, Yal la Lukács is 1639—45. Ez ólta 1650-ig ismét külön egyén viselé mindegyik hivatalt, a directorságot Sarnichhausen Henrik Konrad 1646—48, a rectorságot pedig Lagus Jakab 1646—50. A tudós Seelmann Keresztely alatt, ki 1648—1661 működött az intézeten, a mikor Körmöczre lelkésznek, onnét pedig 1665 Lőcsére hivatott lelkésznek egyszersmind iskolai felügyelőnek, ismét egyesülve volt a director s rector osztálya; de e helyett 1655 a fentebb említett 6-dik osztály, melly még eddig vegyes volt, egészen a gymnasiumhoz Ion foglalva. Mennyire buzgott a soproni evang. gyülekezet a nevelés s a protestantismus ügye mellett, ennek legszebb bizonysága, hogy olly időben, mikor már már hiiledezni kezdett sokakban a régi buzgóság szent lángja, nem csak az eddig fenállott latin tanodát mindenkép emelni törekedett, hanem az 1612 olta fenálló magyar népiskolát is gymnasiummá alakitani elég buzgó és áldozat kész volt. Ugyan is 1652 a városi magyar jegyző, Wittnyédi István s Gfrad Gryörgy, tanácsnok azon előterjesztéssel lépett a tanács eleibe: mikép köztudomás szerint a lelkészed hivatal a magyarság között, különösen a hódolt részekben (auf bem geljuíbigten) olly gyenge lábon áll, hogy annak felsegé- léséröl gondoskodni szükséges, nehogy, a mint superintended urnák a minap panaszkodni oka volt, olly egyének szenteltessenek fel, kik debiliter tudnak olvasni. E végre ők magok más keresztény érzelmű szivekkel együtt készek hat magyar ajkú egyén eltartására; erre azomban szobácskára s fára lévén szükségük, reményük, miszerint a ns. tanács is jániland ezen vállalathoz, a mint kétség kívül más nemes lelküek is találkozandnak, kik e szándékukat hathatósan elősegitendik. *) Ezen szándék tán némi összefüggésben állott a superintendentiának azon tervével, melly szerint épen ez időben felsőbb magyar tanoda felállítását szándokolta, a melly czélból kérelmet is bocsátott a szomszéd austriai evang. atyafiakhoz segedelemgyüjtés végett. **) A tanácsnak a fentebbi előterjesztésre hozott határzatát nem tudni; hihetőleg nem volt kedvező. De 5 évvel későbben 1657 Máj. 14-kén a tárgy újra szőnyegre került. Ekkor ugyan is Reichenhaller Richard, népszószóló, a község nevében terjeszté a tanács elébe azon kívánságot, miszerint jó magyar iskola állíttassák fel itt, helyben, mellyhez több nemes lelküek már szép ajánlatokat is tettek (chuaS ©djöneő bajit ju fpenbtrcn.) ***) A tanács az indítványt elfogadta; választmányok lettek kinevezve az intézet milly segéd forrásból leendő felállítását s fentartását, valamint annak szervezését illető terv kidolgozása végett. A gyülekezet fel lön szólitva e czélrai adakozásra, s hogy ezen adakozás nem történt szűkkeblűén, mutatta az eredmény. Mert már a jövő év elein megszereztetett az intézet számára azon ház, melly *) Lásd a tanács jegyzőkönyvét 1652 Jan. 12. **) Lásd az 1650 Jun. 15. Szakonyban tartott kerületi gyűlés jegyzőkönyvét. ***) Lásd az 1657 Máj. 14-röli tanácsi jegyzőkönyvét.
