Evangélikus egyházkerület főtanodája, Sopron, 1853
7 Sajnálni lehet, hogy nem bírunk a többi osztályokra nézve is hasonló értesítéssel; de a felső osztály szervezéséből következtethetni, hogy azok is szint olly czélszeriien voltak rendezve, s hogy ott is, mint itt, a magok nemében legczélszerűbb kézi könyvek használtattak. Vizsgálatok kétszer tartattak évenként: tavasszal s ősszel, s azoknak végeztével nem voltak szokatlanok színi előadások vagy az intézet udvarán, vagy a városon kívül szabadban; egy ideig emlékpénzek is szoktak ki osztatni azok alkalmával a kitiinőbb ifjak között. A tápintézeten kívül, melly mind a két intézetnél külön létezett, más, bizonyos segedelmezések nem léteztek az ifjúság számára; mert a már e korban létező két ösztöndiji alapítvány, ugyan is a Mietler Lucia féle még 1595-ről, melly azonban a későbbi zavaros időkben elveszett, és az, mellyet Sopronnak nagy polgármestere, a hires Lakner Kristóf 1631 végrendeletileg hagyott, csak felsőbb intézeten tanuló soproni ifjakat illetett; a Lövey Mátyás féle alapítvány pedig 1647-ről, valamint a báró Raumschüssel Márgit féle 1663-ről a tápintézetre volt használandó. Külön iskolai pénztár nem létezett még ekkor; minden iskolai szükségek a tanárok fizetésével együtt az egyház pénztárából fedeztettek; s a hol ez elégtelen volt, igénybe vétetett a városi pénztár. S igy Sopron ez időszakban két szépen virágzó gymnasiumot tartott fen, mig az emlékezetes 1674-dik év ezeket is egy időre megszüntette. Ez évben ugyan is elveszté a soproni evang. gyülekezet is templomait, iskoláit, még elég szerencsés más hitrokon gyülekezetek felett annyiban, hogy szerződésileg adván át mindent a mi tőle követeltetett, ez engedékenység által legalább megmenté egyházi s iskolai hivatalnokait, valamint előkelőbb tagjait a pozsonyi törvényszék előtti megjelenés kénytelenségétől. Az 1681 soproni országgyűlésen nyert engedmény folytán a soproni evang. gyülekezet is sietett az 1674 olta zárva maradt latin iskoláját megnyitani, mi meg is történt Jul. 9-kén 1682. Az intézet állott négy tisztán latin osztályból ugyan annyi tanárral s egy vegyes német latin osztályból, mellyben a latin nyelv elemeit s a magyar nyelvet külön tanár adta elő. Rectornak hivatott Friede- lius János, ki az intézet megszüntetése előtt már működött abban mint conrector; társai voltak: Balogh György, conrector (1682—1709), a ki ismeretes Cicero leveleinek s Cornelius Neposnak ma- gyarrai fordításáról, Czenky Márton, (1862—1708) s Hanosfalvy Endre (1682—1793;) a vegyes osztályban pedig Kliern Tobi. Fizetésül kapott a rector 200 ftot s 10 akó bort, a conrector 100 ftot s 5 akó bort a többi csak 75 ftot. Lakásbér fejében húzott a két első 25, a többi 20 ftot; tandijat nem vettek a tanítványoktól, egyéb a privátistáktol; de fizetett mindegyik tanítvány fapénz fejében bizonyos összeget, azonkiviil voltak némelly mellékjövedelmek; igy a rectornak minden vizsgálatok s egyéb iskolai ünnepélyek után járt bizonyos összeg; a conrector pedig az alumnisták tanításáért húzott külön fizetést. Az iskola belszerkezetével megismertet bennünket egy, a maga nemében jeles s’ kimentő terv, mellyet a rector a Convent megbízásából készített, s mellyből látni, hogy az ifjúságnak nevelésére nem kisebb gond fordittatott, mint annak oktatására. Az emlitett terv azon elvből indulván ki, miszerint minden oktatásnál különösen három pont tekintendő, úgymint: az oktatás ezé Íja, az eszközök s a tanmód, e három pont mindegyikét eléggé kimeritőleg fejtegeti. Czélja minden oktatásnak szerinte vallásos kegyesség ébresztése s ápolása (pietas), tiszta jellem s becsületesség megszilárdítása (hone- stas) s általános emberi miveltségrei emelkedés (humanitás); eszközök mind ezekre a tanító előadása mellett a szükséges tankönyvek s tanszerek, mellyek is minden osztályra nézve külön külön elősorolfinem novum collegam classicum domino rectori adjunximus, emendicato fere ipsum intertenturi salario 1. 1668 Máj. 28. tanácsi jegyzőkönyv.
