Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1942

Az intézet története. A soproni kat. gimnáziumot a Jézus-társaság vezetése alatt Draskovich György, győri püspök alapította 1636-ban, úgyhogy a város területén működő „Confraternités S. Corporis Christi" házat a hozzátartozó telekkel (a Fövényverem-téren lévő Collegium) a Jézus-társaságnak adta egy kollégium és vele kapcsolatos gimnázium felállítása céljából. Az akkor túlnyomóan protestáns városi tanács ellenkezését II. Ferdinánd király és Esterházy Miklós gróf nádor segítségével sikerült legyőzni; sőt a tanács tiltakozása ellenére még ugyancsak Draskovich püspök neki juttatta a mai Bécsi-utcában levő „Crucigeratus" beneficiumot (egykor a Johannita-lovagok tulajdonát) még mindig az akkori külvárosban. Hogy Draskovich a kollégium fennmaradását biztosítsa, végrendeletében 40.000 rajnai forintot hagyományozott neki. E nagylelkű alapítvány felhasználásával Lippay György esztergomi érsek 1661-ben nemesi konviktust szervez a kollégium mellé. 1674-ben egy kir. Commissio visszaadta a katolikusoknak a régi templomaikat s így jutottak a jezsuiták a Szt. Györgyről címzett templomhoz, melynek oldalán emelkedik a mai napig az intézeti épület. A jezsuita rend eltörlése (1773) után a városi plébánosok vezetése alatt részint volt jezsuiták, részint világi papok működtek, mint tanárok. 1777-ben a helytartótanács és a Szt. Domonkos-rend közt egyesség jött létre, melynek értelmében a Rend helybeli konventje látta el tanerőkkel az intézetet, kik mellett azonban világi tanárok is működtek. 1802-ben I. Ferenc király visszaállítja a Szt. Benedek-rendet, s még ugyanezen évben a Rend tagjai veszik át az intézet vezetését. így tehál Rendünk az iskolai évvel soproni müködesének 141-ik évét fejezte be. A jezsuiták idejében a Ratio Studiorum-nak megfelelően a gimnáziumnak öt évfolyama volt. Ugyancsak öt évfolyamú volt az intézet az átmeneti korban, amikor már az 1777-ben életbelépett „Ratio Educationis" alapján szervezték át a középfokú iskolákat. Alighogy a bencések átvették az intézetet, életbelépett a „Ratio Educationis" átdolgozott kiadása. (1806). Ez hat osztályúvá fejlesztette a gimnáziumot s így maradt 1850 -ig, midőn Sopron az abszolút uralom alatt a dunántúli kerület katonai és polgári hatóságának székhelyévé lesz, s az intézet az „Entwurf der Organisation der Gymnasien u. Realschulen in Österreich" alapján 8 osztályú, német tannyelvű gimnáziummá alakult át az érettségi vizsgálat jogával. 1861-ben ismét magyar lesz a tannyelv s megmarad főgimnáziumnak. Az 1924. évi középiskolai reform szintén meghagyta klasszikus gimnáziumi jellegét. T