Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1941

12 serü epedésit. Felfogá-e, hogy ránk nézve csak úgy lehet üdv, ha nemzetiségünk megmentését még alkotmányunk szeplőtlensége elibe teszszük, nem tudom. Tán nem tulajdonított a mind inkább lankadó testnek elég erőt s életet halálos álmaibul kibontakozhatnia. S mióta annyi polgár erényekkel fénylő atyám, mint magyar reménytelen szállott sírjába, azóta meg nem szünőleg hasonlítgatám más nemzetek életjeleít a magyar életfonalával össze ; mikép kiismerném : van-e még feltámadása körül remény vagy nincs-e többé. Életem legmélyebb feladása ez vala. S mindenben tapasztalám, hogy e keleti fajnak de éppen virága — mert salakja e nemzetnek mint a legnemesbnek is van — már már kétségbeesik, s búban s mély melancholiában eped mindig valami után, mi előtte is ismeretlen. Míg más nemzetek a jelenben látszanak élni, s jellemzetük megélégedés és jókedv, mintha elérték volna a nagy természetbeni állásukat, osztályrészüknek már birtokában volnának ; a magyar — egész létét olly sötét titok fedi — vagy nem remél többé semmit, s a múltban hiszi örökre eltemetve hir- s nevét, vagy a nagy idők folyamatul vár lelki sebeire irt, s néha de csak átfutó csillámként, a messze jövendőben sejti nemzeti fényét, s látja megnyílni egét." Ha ehhez hozzávesszük, hogy ő nevezte el e hazát Nagy Parlagnak, az ő éles szeme látta meg legjobban a haza csúnyácska foltjait, az ő fényes értelménél senki világosabban nem ismerte a magyarság műveltségbeli elmaradottságának mérvét és épen ezért nagyobb erővel nem hirdette a „kiművelt emberfők" szükségét, akkor el kell ismernünk, senki nála tisztábban nem látta helyzetünket és nála gyötröbben senki sem élte át sajgó sebeinket, megoldásra váró kérdéseink az ő lelkét aggasztották leginkább. Mindezek ellenére Széchenyi vállalkozott egy nemzet megmentésére, a Nagy Parlag megművelésére. Erre a nehéz, áldozatos munkára csak mély vallásossága és izzó faj- és hazaszeretete képesítette őt, adott neki erőt, és a külföldi, nyugati példákon iskolázott szeme, a hazai rendi nacionálista szellemtől ment, független lelkülete tette őt arra alkalmassá. ! Kortársainál mélyebb-vallási f

elfogás és izzó fajszeretet az a két forrás, amelyből Széchenyi bátorságot merített nemzetmentő munkájához. Vallási téren már atyja eltért az elsekélyesedett barokkos formáktól, amikor Hofbauer Szent Kelemen által életre hívott bécsi romantikus körhöz csatlakozott. Széchenyi István így már a második nemzedéket képviselte a családban az átlagosnál mélyebb vallási felfogás és a barokk-rendiség elleni állásfoglalás dolgában is. Szüksége is volt mindkettőre, hogy a Nagy Parlaggal szemben élete végéig kitartóan küzdhessen. Kiinduló pontja mély vallásos érzése volt. Ez adta neki az erőt, erkölcsi bátorságot, hogy felszabadítsa magát a rendiségnek embertelen és erkölcstelen uralma alól. A mély vallásos kedély atyai és anyai öröksége volt. Bécs és Firenze romlott főúri társas életében naponkénti bűnei ellenére is ragaszkodik a katolikus egyházhoz. Ha nem