Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1940

60 Szolnoki/ Dezső vándordíjas csapatverseny. 4. a bencés gimná­zium csapata (ifj. Szolnoky D., Ringhofer J., Hopp J. VIII. o. t., Khoor ödön VII. o. t.). Dr. Kçvàcs József vándordíjas csapatverseny. 2. az intézel első csapata (Szolnoky D., Ringhofer J., Hopp J., Khoór Ö.).' 3. az intézet második csapata (Mentes J., Tonika Á., Ránfy M., Khoór M ). XI. Rendkívüli tárgyak. A rendkívüli tárgyak bevezetésében és munkarendjében az Uta­sítások vezettek bennünket. A Tanterv a középiskolai műveltség tar­talmát nem határolja el olyan élesen, hogy a tanulmányi rendben inegszabott és körvonalazott ismeretek és képességek körén kívül is ne lehetne még a korszerű művelődésnek olyan értékes elemeit fel­lelni, amelyek a tanulók nevelésében igen jól értékesíthetők. Mivel a Tanterv természetszerűleg az átlagos tanuló lelkialkatához és mű­velődési igényeihez igazodik, a törvény módot ad arra, hogy az is­kola a művelődés általános szintjét mélység és szélesség irányában némileg kiegészítse. A rendkívüli tárgyaknak ez a feladatuk: rész­ben a Tantervben nem említett ismeretek és ügyességek tanítását célozza, részben a rendes tárgyakban való további elmélyedést és gyakorlást teszik lehetővé. Egyes tanulók kiváló nyelvérzéke és haj­lama indokolttá tette volna még egy idegen nyelvnek, a velünk szo­ros kultúrális kapcsolatban lévő olasz nyelvnek mint rendkívüli lárg} rnak a bevezetését. Mivel azonban ez a helyi viszonyok miatt nem volt megvalósítható, az Utasítások szellemében legalább arra igyekeztünk módot adni, hogy tanulóink a rendes tantárgyként tanult német és francia nyelvet társalgási gyakorlatokkal behatóbban meg­ismerhessék. Az Utasításoknak itt ismertetett elgondolása egyben körvona­lazza, sőt meghatározza ezen modern nyelvi társalgások tartalmát, kereteit és módszerét. 1. A rendkívüli tárgyak sohasem lehetnek a rendes tárgyaknak ismétlő órái. Mégis szoros kapcsolatban kell maradniok az iskola rendes munkájával, mert ennek kiegészítésére és továbbfejlesztésére vannak hivatva, és mert a középiskolai nevelő oktatás egyetemes szempontja a"rendkívüli tárgyakat sem vonhatja ki az általános cél­kitűzés alól: a gimnázium célja és feladata az általános emberi és sa­játos nemzeti eszményekre törekvő összhangzátös emberalakítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom