Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1938

f Dr. Mérei Kálmán. Csak néhány éve ünnepeltük 50 éves tanári jubileumát. Meghatódott szívvel, a magas kor kedves szerénységével fogadta sok-sok tanítványa s jóbarátja üdvözlését. Aztán még" ifjú lélekkel kezdte meg a nyugalom éveit. S két évre rá csendesen, váratlanul egészen befejezte földi életének utolsó, legrövidebb fejezetét. 1938. szeptember 29-ón meghalt dr. Mérei Kálmán c. igazgató. A város környékén sétálok. Üde zöld és a virágok tarka pompája borít minden fát, cserjét, mezőt. Alig lehet szabadulni a természetnek ettől az évről-évre újuló csodájától. A szem gyönyörködik benne, valójában azonban a lélek üdül tőle, s érinti a végtelenség határait, honnan mindez a szüntelen bontakozó élet fakad... És e sok csoda közepette gyakran gondolok valakire, aki úgy szerette Istennek ezt a gyönyörűséges vázlatkönyvét, aki olyan áhítatos lélekkel, alázatos szívvel állott egy-egy virágba borult cseresznyefa előtt, s gyönyörködött a szellő futamaira hajladozó fűszálban... A Lövérekben járva hiányzik onnan Mérei Kálmán. * A gimnáziumban tízpercre csöngetnek. Micsoda mozgalmas élet van itt ilyenkor folyosón, udvaron! S ahogy belépek, egy régi kép villan elém. Sokszor láttáim,, szinte beletartozott ebbe a nyüzsgő, hancúrozo forgatagba, a fiatalságnak valódi perpetuum mobilejébe. Ebben az eleven mozgalmasságban egy csomó diák áll körül valakit. Tekintetükön természetesen ott settenkedik a minden pillanatban dévajjkodásra kész jókedv, de azért most figyelmesen hallgatnak: Mérei igazgató úr áll közöttük... Ő nem hallja a lármát, őt nem zavarja a harsány indiánoskodás. Ö most is beszél okosan, bölcsen a