Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1936

31 mesterek kezei által, kikben a nemes lét élő és vonzó valósággá lett, mert először a lét, a megnemesedetl lét vonz és csak azután a tett. és beszéd. Jellemépítő munkánk ezen alapmeggyőződését példaképünknek, a legnagyobb nevelőnek, ;a mesterek Mesterének életéből vettük, aki nem erőszakolja magát a lelkekre, de igenis megvalósítja a Golgotát, és mindent magához vonz, ami élet s igaz élet után sóvárog. Valláserkölcsi nevelő-tevékenységünk sikere érdekében minden jónak ismert eszközt és alkalmat igyekeztünk felhasználni. Szt. Imre, Szt. Benedek ünnepén, az intézet kegyurának, valamint igazgatójának névünnepén, évnyitáskor, évzáráskor ünnepi szt. misét tartottunk. Részt vett az ifjúság az Egyház mély szertartásaiban: a liamvazásban, a keresztjáró napokon a sz. misén a mindenszentek lilániáját imádkozta]. Főkép a Mária Kongregáció nevelő hatása alatt az ifjúság az öt köteljező sz. gyónás-áldozáson kívül, szíve szándékát követve, magánbuzgalomból is sokszor járult a legrnéltóságosabb Oltáriszentséghez, hétköznapokon is, — főleg a hó első péntekjén, — de különösen vasárnapokon. Március hó 4—7. napjain voltak az ifjúság lelkigyakorlatai két csoportban (I—IV. o. és V—VIII. o.). Az ifjúságéval egy időben volt a szülők lelkigyakorlata. A mély hatást kiváltó lelkigyakorlatokat az ifjúsági alsó csoportnál dr. Medl János hitoktató úr, az ifjúsági felső csoportnál és a szülőknél Gacs János Sz. Tmre-Kollégium-i igazgató úr vezette. Az ifjúság részt vett a bencés templom szentséjgimádásán, az úrnapi és azt követő vasárnapi szentséges körmeneten; szeptember havában az intézel elhúnyt tanáraiért, tanítványaiért, élő és meghalt jótevőiért sz. misét hallgatott. A hazafias érzés ápolását, melyben az alapot vallásos és er kölcsi nevelésünk adta, a magyar középiskola feladatához és Rendünk szelleméhez híven igyekeztünk gondozni. Nem hangzatos — de múló hatású — jelszavakkal, hanem tanító, nevelő, jellemképző munkánkkal akartunk oly ludással s jellemmel felfegyverzett ifjakat állítani a magyar társadalomba, aminőket az tőlünk joggal elvár. 'Nem titkoltuk azonban ifjúságunk előtt a setét és kilátástalan jövendőt sem, mely reá vár. De nyomatékosan igyekeztünk arra nevelni, hogy a bizonytalan jövendő ne törje le őket, ne keltsen elkeseredést, hanem próbálják megérteni, hogy ők az a magyar nemzedék, melynek hivatása, hogy fejet és térdet hajtson, vezekeljen s elismerje, hogy Isten igazságos s tőle büntetlenül elpártolni nem lehet, amint azt az előző nemzedékek tették. Utaltunk az Isten irgalmára, m OlV SZ1~ vesen fogja venni a jelen nemzedéknek az előzők bűneiért felajánlott s türelemmel viselt szenvedéseit s meg fogja elégelni a magyar