Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

219 a Golgotái, és mindent magához vonz, ami élet s igaz élet után sóvárog Valláserkölcsi nevelő-tevékenységünk sikere érdekében minden jónak ismert eszközt s alkalmat igyekeztünk felhasználni. Szeptember, május és június havában a ifjúság hétköznapokon is hallgalotl sz. misét. Sz. Imre és Sz. Benedek ünnepén

: az intézet kegyurának nevenapján, évnyitáskor és évzáráskor ünnepi sz. misét tartottunk Részt vett az ifjúság az Egyház mély szertartásaiban: a hamvazásban, búzaszentelő napján, s a keresztjáró napokon szt. misén a mindenszentek litániáját imádkozta. Főkép a MáriarKongregáció — nevelő hatása alatt az ifjúság 5 kötelező sz. gyónási-áldozáson kívül — szive szándékát követve — magánbuzgalomból is sokszor járull a leginéltóságosabb Oltáriszentséghez, hétköznapokon is — főleg a hó első péntekjén — de különösen vasárnapokon. Március 22—25. napjain voltak az ifjúság lelkigyakorlatai két csoportban (I—

III. o. és IV—VIII. o ). Az ifjúságéval egy időben volt a szülők lelkigyakorlata. A mély hatást kiváltó lelkigyakorlatoKat az ifjúsági alsó csoportnál Élő Pál, Sz. Imre Kollégiumi prefektus úr, a soproni áll. Széchenyi István gimnázium hittanára, az ifjúsági felső csoportnál és a szülőknél Dr. SZÍVÓS Donát, a budapesti Szentbenedekrendi Sz. Benedek-gimnázium tanára vezette. Az ifjúság részt vett a bencés-templom szentségimádásán, az úrnapi és azt követő vasárnapi szentséges körmeneten; szeptember havában az intézet elhunyt tanáraiért, tanítványaiért, élő és meghalt jótevőiért sz. misét hallgatott. A hazafias érzés ápolását, melyben az alapot vallásos és erkölcsi nevelésünk adta, a magyar középiskola feladatához és Rendünk szelleméhez híven igyekeztünk gondozni. Nem hangzatos — de múló hatású — jelszavakkal, hanem tanító, nevelő, jellemképző munkánkkal akartunk oly tudással s jellemmel felfegyverzett ifjakat állítani a magyar társadalomba, aminőket az tőlünk joggal elvár. Nem titkoltuk azonban ifjúságunk előtt a setét és kilátástalan jövendőt sem, mely reá vár. De nyomatékosan igyekeztünk arra nevelni, hogy a bizonytalan jövendő ne törje le őket, ne keltsen elkeseredést, hanem próbálják megérteni, hogy ők az a magyar nemzedék, melynek hivatása, hogy fejet és térdet hajtson, vezekeljen s elismerje, hogy Isten igazságos s tőle büntetlenül elpártolni nem lehet, amint azt előző nemzedékek tették. Utaltunk az Isten irgalmára, mely szívesen fogja venni a jelen nemzedéknek az előzők bűneiért felajánlott s türelemmel viselt szenvedéseit s meg fogja elégelni a magyar gyötrelmeit. S a megbocsájtó Istennél, kihez, mint éltük kútfejéhez