Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

96 dító I. Rákóczi György fejedelemben azt az elhatározást, hogy a császárellenes szövetségbe belép, ha a svédek elfogadható feltételek mellett túlzotl követelései ellenere is megegyeznek vele. 1642. végén a szerződés készen is volt. III. Ferdinánd udvarában kellő időben értesüllek a tornyosodó fellegekről, melyeket még sötétebbre színezett az általános elkeseredés az 1642. évi országgyűlés meghiúsulása és a valláspolitikában mutatkozó merevség miatt. A császári követek gyakori erdélyi látogatásai bizonyossá tették a gyanút, hogy a fejedelem ehhez már a konstantinápolyi jóváhagyást is megszerezte. A török viselkedésében is sok kedvezőtlen mozzanatot láttak. Az udvar a törökkel szemben mérsékelni iparkodott a végvári magyarok harcias felkészülését, de Rákóczy ellen készen tartotta a fegyvert.

5 Már 1643. nyarán elrendelte a király a vármegyék nemesi felkelését, augusztus 4-én pedig utasította a nádort, hogy a végvárak magyar katonasága és a megyék katonái Batthyány Ádám gróf vezérlete mellett táborba szálljanak. Draskovich a győri alispánnak adott ugyan utasítást, hogy «rözdölődjék» a támadó török ellen, de a hadbaindulásra vonatkozó királyi rendeletet nem akarta foganatosítani Győr megye állandó török veszedelme és a megye erejének meggyengülése miatt.

6. Ezért a király augusztus 4.-én arról értesítette, hogy ellenszegülése és püspöki lovascsapatának elmaradása miatt törvényes eljárást kezdet ellene a nádorral, mert az 1635. évi 88. tc. és 1622. évi 21. tc.-vel ellenkezésbe került és rossz példaadásával másokat is engedetlenségre izgatott.

7 A nádor sietve végrehajtotta a király intézkedéséi és azonnal zár alá vette a püspök jószágait. A püspök haragosan emlegette a nádornak ezt a cselekedetét, mert «senki a magyarországiak közül nem tartozik extra regnum militare, akiről elég constitucióink vannak, melyeket az ország palatínusának oltalmazni kellene.» Draskovich tudta, hogy a király «Morvába vagy Sléziába akarja vezényelni a katonákat, de a további ellenkezést mégsem találta okosnak és kérte a királyt, hogy oldja fel birtokait a zár alól, mert különben nem tudja a kért 200 lovaskatonát kiállítani és a tőle kivánt 40.000 forint kölcsönt a király rendelkezésére bocsátani. Az augusztus 24.-én kelt levél egyelőre eredménytelen lévén, Draskovich megismételte kérését, de a lefoglalással egyidejűleg kivetett bírságot nem fizette be, bár a kölcsönt már megajánlotta. Szeptember 24.-én elintézetlen volt az ügy, mert a király Lippay érsektől kér .tanácsot, hogy mitévő legyen. A 5 V. ö. Szilágyi Millenáris történelmét. VI köt. 490—500. 1. 6 L. Esterházy levelét. Közölte Ráth Károly M Tört. Tár. VIII. 183—193. 1. 7 L. Orsz. Levtár kancelláriai osztály Conc Exped 334., 1643. aug. 4., 361., 402., 419., 475., Í89., 508. Továbbá Gy. K. M. L. Ctheca: VIII., num.: 622.