Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935
73 gel vonultak fel, mert érezték, hogy II. Ferdinánd és Pázmány helyén most már gyengébb egyéniségeket találnak. A külső politikai helyzet is nekik kedvezett. Gusztáv Adolf ugyan már nem élt, de a svéd fegyverek éle azért még nem csorbult ki és a császár-király nyilt ellenségeinek sorában már ott harcolnak a franciák is. I. Rákóczy György trónja is megszilárdult már és a török is mindig kevesebbet törődött a szőnyi béke pontjaival. A külső tényezőkön kívül erősítette őket Esterházy nádor is, ki magas tisztségének hatalmi súlyát nemzete érdekében vissza akarta szerezni. A nádor még nem felejtette el azokat a sérelmeket, amelyek Pázmány idejében érték. Kapcsolatokat keresett az elégedetlenkedő rendekkel és öntudatlanul is szövetségsükké lett, bár külsőleg csillapítótag lépett fel köztük. Ez a helyzet magyarázza, hogy a december 1-én kezdett és március 26-án befejezett országgyűlés tárgyalási idejéből mintegy két hónapot töltöttek el a protestánsok sérelmeinek tárgyalásával, hogy pár nap alatt végezzenek azután az országos sérelmek összeírásával és a királyi előterjesztések tárgyalásával. A török veszedelem, a végvárak állapota, a pénzügy és az igazságszolgáltatás kérdéseinek megvitatására alig maradt idő. Draskovich, mint a főrendek megbízottja, többek társaságában részt vett a protestánsokkal való személyes tárgyalásban és a többi «országos» munkában, de vezetőszerepet nem játszott. Gondoskodott püspöksége érdekeinek védelméről és a zálogos részek visszakapcsolásáról alkotott törvénycikkek főként az ő kezdeményezésére vallanak. Azonban nagy megütközéssel vett tudomást arról a «rút supplicatio»-ról, melyet a győri káptalan adott be ellene a «Nemes Ország »-hoz. Erről az eljárásról az a nemtitkolt véleménye, hogy nemcsak «fráterhez», de «emberséges emberhez» sem illő. 1 5 A horvátországiak peres és vitás ügyeinek elintézésére kiküldött országos bizottság elnökségét elvállalta, de egyébként csak Mária Anna királyné megkoronázásának fényes ünnepélyén szerepelt nyilvánosan: a február 14-én végbement szertartáson a díszkíséretet alkotta a veszprémi püspökkel együtt. 1 9 A nemesi jogokról folytatott hosszas vitatkozások után március 26-án befejeződött országgyűlésre ínég nem tudtak ellenségei olyan anyagot összegyűjteni ellene, hogy nevét megbélyegző törvénycikkel is gyarapíthatták volna a Corpus Juris-t. Pozsonyból hazatérőben előbb Szombathelyre sietett. Ide egyházkormányzati érdek szólította. Még elődje idejében megpendítette 1 8 Draskovich 1638. elején boldog új évet kíván helvnökének, intézkedéseit közli és a végén megjegyzi: «Kegyelmetek mint fejenként igen rút supplicatiot írt az Országnak ellenem, melyben sôk i hamisság is foglaltatik, mely dolog nem hogy Fráterekhez, de emberséges emberekhez sem 1 illik». A levél Bénvi helynök egykorú másolatában megvan. Gy. K. O. L. lad.: 18., fasc.: 54., num.: 2968. 1 9 L. Katona: História Critica 32. kötet 71. lap.
