Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935
70 sítését nyugodtan vállalhatta magára, mert kiváló gazdasági érzéke mellett mozgatható pénze mindig volt 8 és rokonai felemelésére már nem kellett áldozatot hoznia. Mikor Lamormaini jóindulatú tanácsára súlyos ígéretekben gazdag levélben ajánlotta magát az osztrák kancellár és a bécsi püspök pártfogásába, már nem volt ismeretlen óhajtása, mert a nádor is figyelmükbe ajánlotta titkára útján. Viszont ő is tudta, hogy a személyes megbeszélésre Bécsbe hívott Lósyval április 20. után az érsekség adomán\ 7ozásának feltételeiről is tárgyalnak. Az udvarnál kedves Lippayval bizonyára szintén beszéltek ezekről. Ennek a körülménynek megemlítése joggal elveheti a simónia vádjának élét Draskovichról, aki lényegében nem tett mást, mint amit az akkor divatozó gyakorlat szerint más főpap is összeegyeztethetőnek gondolt lelkiismeretével és a tiltó egj'házi törvényekkel. Magyarországon a szorongatott helyzete miatt örökké pénzzavarral küzdő udvar a honvédelmi és kulturális terhek nagyobb részének előteremtését a nagyjavadalmasoktól várta. Ez magyarázza, hogy Draskovichnak minden elődjétől megtaláljuk a kötelező Ígéreteket, amelyeket kinevezésük alkalmával a királynak átnyújtottak. 9 A püspök az érsekség elérését a legéletbevágóbb dolognak tartja a maga részére és ezzel iparkodik jezsuita pártfogója előtt igazolni magát eljárása miatt. «Most nekem vagy meg kell halnom vagy győznöm kell — írja levelében —, mert ha most elesem, többé sohasem kelek fel. 1 0 Ezekkel a szavakkal biztatta az ismeretlen pátert «a mi közös ügyünk» szorgalmazására, de eredményt nem ért el, csak öntudatlan prófétája lett bekövetkező sorsának. Pár nap múlva meghallhatta a lesújtó hírt, hogy a hatvanegy éves Lósy Imre került a bíboros Ciceró után a Magyar Sión ormára.' Draskovichot leverte a hír és a kudarcot elsősorban a királyi udvarban működő P. Gans jezsuitának tulajdonította. 1 1 De azt a gyanúsítást nem érdemelte meg, hogy restaurátori buzgósága és jezsuitapártolásának melege a kudarc miatt lehűlt. Ezt a vádat Dobronoki atya elég nyers és udvariatlan formában tudomására is adta később Draskovichnak, aki az események igazolása szerint erre a vádra nem szolgált rá. 1 2 8 L. Gvőrött, 1637. április 23^án kelt levelét Dobronoki leveleskönwében 14 pontjával együtt 209—212. lapig. ' 9 Lásd a győri püspökök kötelezvényeit 'a bpesti Országos Levéltár kamarai osztályában. » 1 0 V. ö. fentebb idézett levelét. * 1 1 P. Gans János III. Ferdinánd udvari hitszónoka és gyóntatója volt. V. ö. P. Wolfsgruber Celesztin: Die k, ;u. k. Hofburgkapelle. Wien, 1905. 135. lap. 1 2 L. Dobronokinak Sopronban, 1638. okt. 30-án kelt hosszú levelét. «Bezzeg az Nagyságod igéreti nemezek valának ez előtt két esztendővel... Nem tudom, mi veszté esaót Nagyságodnak, hogy ily hamar hülékennyé tevé jó szándékját és kifárada belőle, minek előtte icsak hozzákezdett volna is jó módjával». Dobronoki leveleskönyve 253—256. 1. Később megírta a soproni kollégium történetében, hogy a kudarc miatt fordult »el a jezsuitáktól. L. Pacher Dónát írói hagyatékában.
