Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

39 bűneiről, hanyagságáról kell hűségesen számot adnia. Nem elfogult a hibásakkal szemben sem. Elismeri például a katolikussá lett cifferi papnak, Architectoris Pálnak tudományát, jóerkölcsét, dicséri a szintén volt prédikátornak, Lengyel Miklósnak megtérését, de azért az előbbiről elmondja, hogy a templomot a szalonna odaaggatásával éléstárrá fokozza le, a másikról pedig megállapítja, hogy inkább harmincados tisztviselőnek, mint katolikus papnak való. Nem feszélyezi a magasabb állás sem ítéletében. A szempciek plébánosa, Sobry Márton felsőőrsi prépost, az ő jelentésében csak tudatlan, heves, iszákos és hívei előtt nem kedves pap. Megrója a vígkedvű, boros állapotban táncoló zohori papot, az ifjú pazmanita Jesennius Gáspárt, de nem állítja példaképül a sárfőiek különc papját, Hobaszich Pált sem, aki nőt háza küszöbén átlépni sem engedett. Nem szerette, ha ide-oda járkáló, csak uraskodó papot találj de megütközve korholta azért Ugróczy Mihály várkonyi plébánost is, aki annyira szerette otthonát, hogy maga vezette háztartását, etette a majorságot és ki csak a mezőre ment dolgozni. Pedig a hívek így is megelégedtek kötelességteljesítésével. Kifürkészi egyesek szenvedélyeinek forrásait, eredetét s mint pl. a Bocskay-hajdúk által levág'otlfülü, meggyötört Bajnóczy György perneki plébános iszákosságát, zsörtölődő természetét szeretettel mentegeti. A vétkes viszonyok rabjainak erélyes és állhatatos üldözője volt, szívreható dorgálásban részesítette és távoleső vidékekre helyeztette át őket, de mivel az okosság kíméletre és tapintatra intette, a leggyökeresebb «eszközöktől tartóztatta magát. Tudta, hogy a római és bécsi szemináriumok még nem tudnak annyi munkást küldeni a lelkek javítására, mini amennyire szükség volna. De nagy botrányok esetében ma szinte hihetetlen kemény fenyítékkel javított. Lőrinc pozsonyi segédlelkész egy nyilvános mulatságon táncolt. A prépost — tekintettel a rossz példára — három napra a toronyba csukatta, kenyéren és vizén böjtöltette a magáról megfeledkezett fiatalembert, akit akkor ez az épen nem szokatlan büntetés" egészen megtérített. De egyesek hibáin és erényein kivül észrevette a lelkipásztorkodás és az ügykezelés gyengéit is. Ez annál is inkább kellemesen lepi meg jelentéséjiek méltatóit, mert hiszen Draskovich maga sohasem volt olyan állásban, mellyel lelkipásztorkodás volt összekötve. Feltűnik neki például, hogy a pásztorembereket a plébánosok egészen mellőzik léJekmentő munkájukban, a gyarló elemi iskolai oktatás mellett annyira szükséges hitelemző beszédeket nélkülözik, az utolsókenet szentségében csak néhány előkelő embert részesítenek. Bendszerete9

9 A büntetésnek ez a módja nem szokatlan a 17. században. Ebben az időben a szelíd Sennyey püspök vasra verette Bakács Pál kanonokot és évekig fogva tartotta keszői várában.