Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

35 Bethlen Gábor öröksége sok érdek összeütközésével járt. Vérszerintvaló atyafiságának nem tetszett fiatal özvegye, kit bizalmas barálkozásai és a katolicizmus felé hajlása nemcsak népszerűtlenné, hanem gyűlöltté is tett az ország előtt. A bécsi udvar viszont jobb szemmel nézett rája, mint a Bethen familiára, melynek állandó behelyezkedését erdélyi fejedelmi székébe éppen nem szenvedhette. A helyzet kiélesedése végre is elvágta azokat a szálakat, melyek a bérces ország bizalmát a Bethlen rokonsághoz fűzték és így az ő családi viszálykodásukból nemcsak Brandenburgi Katalin lemondása következett, hanem a Bethlenek végleges mellőzése is. Erdély hangulata tehát öntudatlan szövetségese lett az udvarnak, mely, ha nem is voit elragadtatva I. Rákóczy György trónrajutásától ebben a pillanatban szivesebben nézte a fejedelmi pálcát az ő, mint valamelyik Bethlen kezében. Ennek a hangulatnak ápolója az udvarnál Pázmány volt, mint a békés politika h'ive. Esterházy nádor, a kardcsörtetés hangoztat ója, személyes bosszúságot érzett Rákóczy ellen, kinek az érsek Bécsben pártját fogta. A nádor az öreg Bethlen István szövetségében fegyverrel is bele akart avatkozni a dologba, de a háborús hirtelenkedéssel Rakamaznál kudarcot vállott. Ezzel csaknem beiekergette a haragos Rákóczyt a megújúló 30 éves háborúba. Igaz, hogy az udvar sem látta később szívesen az új fejedelem mohóságát, mellyel Brandenburgi Katalin javait kisebbítette hálátlanul. de ez ő fegyveres igazságkeresését meg éppen nem szerette volna Eiért szükséges volt, hogy tárgyalásokkal egyenlítsék ki a nézeteltéréseket, melyek Rákóczy és az udvar, másrészt a tej edelem és az udv tr védelme alá siető Katalin viszonyát elmérgesítették. Ez a történelmi előzménye annak a hosszú tárgyalásnak, mely 1633. februárjában Eperjesen erre vállalkozott. A király az erdélyi és török ügyekben egyaránt járatos, higgadt Senny.ey. püspök-kancellárt nevezte meg a maga részéről főmegbizottnak. Előreláthatóan hosszú távoliétére való tekintet tel pedig Draskovichot rendelte be állandó helyettesítésére. A kancellár bizalmi állásának betöltésére nem lehetett alkalmatlan. Képzett elméje, kiváló jogérzéke, kiterjedt ismeretsége, emlékezetének nagy befogadóképessége és nyelvtudása jól érvényesülhetett itt. Hasznát vehette új állásában annak a jellegzetes ügyességének, mely útvesztőkben is eligazította és annak a szerencsés találékonyságának, mely új helyzetek rejtélyeit gyorsan megvilágította előtte. Ezek csirái mind mutatkoztak benne eddig is. Hivatala most ezeket még inkább megnevelte és mások előtt is. felismerhetővé tette. De talán legtöbbet ért el azzal, hogy Pázmánynak és Esterházynak bizalmát egyaránt élvezte. Mert míg Eperjesen a király és fejedelmi biztosok szellemi csatái folytak, idehaza az érsek és a nádor mérkőztek. Az eperjesi és ez a belső küzdelem