Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

182 lUtolsó szavam pedig imádkozó lesz! Isten áldását kérem arra, aki a földön olvasós lélekkel élő rózsafüzért font maga körül és Islen oltára körül! Ne földi elismerés leg3^en a jutalma! Legyen boldogitő, örök ajándéka az Űr, akinek közelségében látja majd az ő nevelte eleven emberrózsák ékes koszorúját!! A tanítvány és a Mester most értek egészen közel egymáshoz, amikor életükkel ölelkeztek össze. Meleg és örvendező volt a zúgó taps: a tanítványok szive dobogott benne! Ebből az alkalomból támadt Magasi Artúr dr. tanár úr Ünneplő éneke. Csepregi János V. o. t. szavalta. Ötven éve ekén a kézzel, ötven éve az Űr ugarján dolgozni és mindig pihenni a Szűzanya segítő karján: Ez jutott szent kitüntetéskép, Neked, mert az Űr észrevette Érte patakzó izzadásod, s az imádságod megszerette. Ötven éve fogod kezedben a hófehér ostyának titkát, ötven éve, hogy gyomlálgatod a gyűlölködés gazos szitkát. Öt évtized tanúskodik már, hogy mélyre szánt a tanításod, hogy a szivek rejtett zúgából a^ aranyai mindig kiásod' Nagyapák hálája övez már, mestere vagy a küzdő mának, és apja vagy az apró-cseprő holnapnak és holnaputánnak. Az írásoknak szépség-ízét tanítottad értőn ízlelni, s a holt betűk közt élő lelket és patinás intelmet lelni. A magyar nyelvnek áldott kincs' hamisítatlan osztogattad, s az örök Róma ó írását bölcseség-hintően fogattad. Ma már csak a Szent Bibliának íértelmezed égi igéit, s a természetben vizsgálod a benn rejlő Isten venyigéit. Ötven éve ekén a kézzel, Ötven éve az Űr zsoldjában.... Köszöntünk Téged, földi mester, a hála ihletett dalával! És ötven éves ünnepednek, szent refrénjeként azt kívánjuk, hogy Isten tartson még sokáig! ...S mi dolgos kezed csókkal áldjuk! Ahogy peregtek a sorok és strófák, úgy éreztük, meghasadozott az idők fátyola. Mindig mélyebb lett a rés, és tágabb a látó vízió: rohantak felénk a visszatérő évek... Hirdették az élet gazdag magvetését, dús szárbaszökkenését, terhes aratását; a vigyázó embert, a védő jóságot, az árnyékot nem vető enyhe világosságot! 10 év, 20 év, 40 és 50 év ifjú tömegében Mérei igazgató úr.... Ma úgy látjuk, mintha csak 10 éve volna közöttünk, az első 10 év pedig az idei 50-iket ígéri: és e félszázad alatt mindig egyhúrú prímhegedű