Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935
168 A hálaadó szentmise után még együtt maradtak a diákok . Keresték a tanáraikat. Valamikor 20—30—40 évre kaptak leckét, s most szeretettel jöttek, hogy emlékezzenek az utolsó órákra, a vizsgákra, s újra «összefoglalják» a régi szabályokat. Meleg és meghitt volt ez a találkozó, mint a lélek, mellyel egykor indultak, s amely visszahozta őket! Fél 12-kor kezdődött a díszközgyűlés a Városi Színházban. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában... Isten és haza! mindkettőre vonatkozik az Ora et labora! Imádkozó munkában és munkás imádságban telt el ez a 300 év; az így gyűjtött gazdag erőből zúgott-zengett az ének. Benne volt a múltban szerzett biztonság, mely hitté, megingathatatlan bizalommá erősödik a jövőre! Dr. v. Simon El lemér, a K. B. D. E. elnöke nyitotta meg a díszgyűlést: 43 évvel az érettségi után — mondotta — ugyanazzal az elfogultsággal és megilletődöttséggel állok itt, mint ahogy a diák a tanára előtt. Eljöttünk ma ide, a volt bencés diákok, hogy lerójuk a hála adóját az Alma Materrel szemben, mely a tudásnak, a kat. hitnek és az izzó hazaszeretetnek megingathatatlan alapjait rakta le bennünk. A Szent Benedek-rend regulájának egyik biztosítéka, hogy ha személyekben változik is a Rend, célkitűzésében, lelkületében ugyanaz marad. Ezért kérem a Főapát Urat, tolmácsolja örök hálánkat a rend tagjainak (hosszan ünnepli a közönség a Főapát Urat és a bencés Rendet). Ezután meleg szeretettel köszönti az elnök a jubileumi ünnepségek tulajdonképpeni megszervezőjét, a végtelen lelkiismeretes Sziklai Jenő igazgatót, akit nagy ovációban részesítenek. Majd az Államtitkár Űr Őméltóságát kéri, hogy mind ő, mind a Kultuszminiszter Ür viselje tovább is gondját a szép tradíciókon fölépült soproni bencés gimnáziumnak. Végül Ostffy Lajos főispánt, Dr. Sopronyi-Thurner Mihály polgármestert és a volt bencés diákokat köszönti Dr. v. Simon Elemér. Javasolja, hogy Dr. Farkas István városi tanácsnok és Fábján Lajos városi főszámvevőhelyettes vezetésével küldöttség koszorúzza meg az elhunyt tanárok és a hősi halált halt bajtársak sírját. Felolvassa azután azt a latin nyelvű hódoló táviratot, melyet a Szentatyának küldenek; azt a táviratot, melyet a Kormányzó Űr Őfoméltóságához s a Berlinben időző Kultuszminiszter Űrhöz intéznek. A Szentatya nevében Pacelli bíboros államtitkár a következőket válaszolta a Főapát Űr Őméltóságának:
