Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

127 Az első osztályban a latin nyelv elemeit, u. n. rudimentumokat Alva­rez Emmánuel tankönyvéből sajátították el a tanulók. Olvasmányul Cicero könnyebb levelei szolgáltak. Második osztályban teljes alaktan és mondattan vázlata, az olvasmányokat Cicero leveleiből és Ovidius­ból vették. A harmadikban teljesen befejezték a mondattant és Cicero leveleit, tovább De amicitia, De senectute című művét olvasták, ez­után szemelvényeket Catullusból, Tibullusból, Propertiusból, Vergi­liusból. A negyedik és ötödik osztáh'ban volt az irodalmi oktatás. A cél az volt, hogy a tanulók az írásművek szerkesztésének és előadásá­nak szabályait elsajátítsák. Az elméleti oktatást Cyprianus Soarius (Suarez): Candidatus Rhetoricae című tankönyvéből nyerték. Olvas­mányaikat Cicero munkáiból vették (De officiis, Pro Archia poéta), költői olvasmányt Yergiliusból nyertek, néhán}' eklogát és az Aeneis IV énekét kivéve. 4 A Ratio a latin és a görög tanításán kívül csak a vallástan taní­tásáról tesz említést, de tanították még mennyiségtanból a négy alap­műveletet, nem mellőzték a földrajzot sem, a történelmet is felkarol­ták Nálunk a magyar történet egyes kiemelkedő eseményeit színelő­adásokban is bemutatják. 5 Az iskolai heti szünet a vasár- és ünnepnapokon kívül kedd és csütörtök, az évi nagy szünet szeptember és október hónap volt. A munkaszeretet ápolására, a szorgalom fokozására szolgáltak a jezsuita iskolákban az akadémiák. A jezsuiták érezték, hogy a napon­kénti 2 délelőtti és 2 délutáni tanítási órára szorítkozó oktatás kiegé­szítés nélkül hiányos volna. Ezért már a Ratio gondoskodik a rendes oktatáson kívül tartandó összejövetelekről, amelyeknek az volt a cél­juk, hogy a résztvevők bizonyos különleges gyakorlatokat folytat­hassanak, amelyek a tanulmányhoz tartoznak.» 0 Az akadémiákat a mai önképzőkörhöz hasonlíthatjuk. A tanítással szoros kapcsolatban volt a vetélkedés (aemulatio). A vetélkedés az ismeretek szilárdságát és maradandóságát mozdította elő. Tervszerűen lefolytatott szellemi mérkőzések voltak. Aki ugyanis le akarta győzni tanulótársát, annak minden erejét össze kellett szed­nie, hogy a leckét hibátlanul elsajátítsa. 7 A jezsuita tanításnak a ver­sengés mindennapi kenyere volt. Az óra alatti felelést versengésre váltották; egyszer a tanár kérdez, a versenyzők egyike felel, a másik vagy többi pedig lesi-várja, hol javíthatná ki valamelyik felelő hibá­ját, másszor a versenyzők kérdezték egymást és leselkedtek egymás 4 Finánczy Ernő dr. : A renaissancekori nevelés története. 259. 1. 5 Horváth Kr. id m. 9. 1 6 Fináczy id. m 265 1. 7 Finánczy id. m. 262. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom