Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

127 Az első osztályban a latin nyelv elemeit, u. n. rudimentumokat Alvarez Emmánuel tankönyvéből sajátították el a tanulók. Olvasmányul Cicero könnyebb levelei szolgáltak. Második osztályban teljes alaktan és mondattan vázlata, az olvasmányokat Cicero leveleiből és Ovidiusból vették. A harmadikban teljesen befejezték a mondattant és Cicero leveleit, tovább De amicitia, De senectute című művét olvasták, ezután szemelvényeket Catullusból, Tibullusból, Propertiusból, Vergiliusból. A negyedik és ötödik osztáh'ban volt az irodalmi oktatás. A cél az volt, hogy a tanulók az írásművek szerkesztésének és előadásának szabályait elsajátítsák. Az elméleti oktatást Cyprianus Soarius (Suarez): Candidatus Rhetoricae című tankönyvéből nyerték. Olvasmányaikat Cicero munkáiból vették (De officiis, Pro Archia poéta), költői olvasmányt Yergiliusból nyertek, néhán}' eklogát és az Aeneis IV énekét kivéve.

4 A Ratio a latin és a görög tanításán kívül csak a vallástan tanításáról tesz említést, de tanították még mennyiségtanból a négy alapműveletet, nem mellőzték a földrajzot sem, a történelmet is felkarolták Nálunk a magyar történet egyes kiemelkedő eseményeit színelőadásokban is bemutatják.

5 Az iskolai heti szünet a vasár- és ünnepnapokon kívül kedd és csütörtök, az évi nagy szünet szeptember és október hónap volt. A munkaszeretet ápolására, a szorgalom fokozására szolgáltak a jezsuita iskolákban az akadémiák. A jezsuiták érezték, hogy a naponkénti 2 délelőtti és 2 délutáni tanítási órára szorítkozó oktatás kiegészítés nélkül hiányos volna. Ezért már a Ratio gondoskodik a rendes oktatáson kívül tartandó összejövetelekről, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a résztvevők bizonyos különleges gyakorlatokat folytathassanak, amelyek a tanulmányhoz tartoznak.»

0 Az akadémiákat a mai önképzőkörhöz hasonlíthatjuk. A tanítással szoros kapcsolatban volt a vetélkedés (aemulatio). A vetélkedés az ismeretek szilárdságát és maradandóságát mozdította elő. Tervszerűen lefolytatott szellemi mérkőzések voltak. Aki ugyanis le akarta győzni tanulótársát, annak minden erejét össze kellett szednie, hogy a leckét hibátlanul elsajátítsa.

7 A jezsuita tanításnak a versengés mindennapi kenyere volt. Az óra alatti felelést versengésre váltották; egyszer a tanár kérdez, a versenyzők egyike felel, a másik vagy többi pedig lesi-várja, hol javíthatná ki valamelyik felelő hibáját, másszor a versenyzők kérdezték egymást és leselkedtek egymás 4 Finánczy Ernő dr. : A renaissancekori nevelés története. 259. 1. 5 Horváth Kr. id m. 9. 1 6 Fináczy id. m 265 1. 7 Finánczy id. m. 262. 1.