Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

121 használatra kapták az iskoláik kibővítése céljából. Végül megnyug­tatni törekszik a tanácsot, hogy jogsérelem nem esett sem részéről, sem a jezsuiták részéről, s biztosítja a város közönségét, hogy a jó és békés szomszédságnak, amint ők, úgy maga és a jezsuita atyák is barátjai lesznek mindhalálig. 1 9 A városi tanácsot nem nyugtatta meg a püspök felvilágosító, bé­kés nyilatkozata, hanem Nádasdy Ferenc grófhoz, a szomszédos Ke­resztúr földesúrához, a Crucigeratus adományozójához fordult, hogy irtsa ki a jezsuitákat a Crucigeratusból. Az akkor még protestáns Ná­dasdy 1640. nov. 30-án kelt levelében ellenzi a jezsuiták bevonulását a Crucigeratusba. 2 0 Az 1643-ban katolikussá lett Nádasdy megvál­toztatta előbbi véleményét és hajlandó volt átadni a jezsuitáknak a Crucigeratust. 2 1 De a város nem engedett. III. Ferdinándhoz intézett alázatos felterjesztésében kifejti, hogy Nádasdvnak nincs joga a je­zsuitáknak adományozni a Crucigeratust, illetőleg a jezsuitáknak nem szabad azt elfogadniok. 2 2 A Crucigeratus azután a jezsuiták birtoká­ban maradt, s hogy a városi tanács ellenzése mikor szűnt meg, ada­tok hiányában nem állapítható meg. Annyi bizonyos, hogy Zichy György László plébános idejében (1666—74) a Szent János-templom a jezsuitáké volt. 2 3 Láttuk már az eddigiekből is. hogy a jezsuiták soproni letele­pülése, az iskola megnyitása, nagvobbítása a szükségnek megfelelően Sopron város protestáns többségének ellenzése következtében mily nagy feladatot rótt Draskovichra és a jezsuita atyákra. Draskovich áldozatkészsége, állhatatos kitartása, a királyok szerető támogatása, Esterházy nádor buzgósága, Nádasdy közvetítése tudták csak a ka­tolikus hitéletet újjáéleszteni, az ifjúság nevelése, oktatása terén any­n3 ?i érdemet szerzett jezsuita rendet megtartani Sopronban. Sajnos, azonban helyzetük nem volt szilárd, jövőjük bizonytalan alapokon nyugodott mindaddig, míg Draskovich az annyira támogatott és gon­dosan őrzött alkotásának 1650-ben kelt végrendeletében nem bizto­sítja azon segédeszközöket, amelyektől a jezsuiták Sopronban mara­dása függött. Draskovich 1650. okt. 28-án Bécsben kelt végrendele­tében 40.000 rajnai forintot hagyományoz a jezsuiták soproni kollé­giumának örök alapítványként oly célból, hogy ezen összeg minden hasznával a soproni kollégium iskoláinak fejlesztésére és nemesi konviktus alapítására fordíttassék. 2 4 Draskovich ezen nagylelkű ado­19 Vár. lt. Lad. III. fsc III. 72. sz. 20 Vár. lt. Lad. III. fsc. III. 71. sz. 2' Vár. lt. Lad. III. fsc. III. 74. sz. 22 Vár. lt. Lad. III. fsc. IV. 101. sz. 23 Horváth Kristóf id. m. 22 1. 24 Horváth Kristóf id. m, 22. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom