Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

111 nak közvetlenségével barátkozni is tud a nálánál alacsonyabbrangúakkal. Ismeri a barokkművészet nagyszerűségét, szereti, értékeli és érvényesíteni is igyekszik a közérdekeket szolgáló építkezéseiben, de a saját egyéni életében egyszerű marad. Ilyen irodalmi tevékenységében is. Olthonos kora irodalmában, de maga, akár latinul, akar magyarul fogalmaz, nem áldozza fel a világosságot, érthetőséget, könnyen áttekinthetőséget a barokkslílus díszítő elemeinek kedvééri. Bár európai látóköre van, a magyarság szempontjából itéli meg az eseményekel és nagy nyelvtudása és világlátottsága mellett is legszívesebben magyarul író és beszélő magyar marad. Talán legnehezebben kibogozható jelenség jellemének szövevényességében az a viszony, melyet a közérdekkel szemben tanúsított áldozatkészsége és .gazdasági tevékenységében feltetsző telhetetlensége mulat fel. Kortársai állítása szerint elvakította tiszta látását az arany fénye és a vagyongyűjtésre beállított ember rideg kapzsisága.

7 Végrendelete közel 300.000 forintról rendelkezik a részletesen ismertetett pozsonyi ítélet után is, mely a perköltségeket nem számítva is, mintegy 300.000 forinttal csökkentette pénzvagyonát. Ugy beszélték halála évében, hogy a pénz gyűjtésében elérte volna a milliót, ha az elmarasztaló bírói Ítélet és a halál meg nem akadályozza ebben.

8 Ha megélhetése költségeit erősen felszámítjuk is, ha a rangja és állása által kivánt udvari nép, gazdasági tisztikar, várainak honvédelmi kiadásai, küldetéseinek költségei, 1643—45. közötti időben tartott lovaskatonái sok pénzt emésztettek is, ha a soproni, győri jezsuiták és könyvkiadások sok pénzébe kerültek is, még mindig tekintélyes évi jövedelmet mondhatott a magáénak. Püspöksége jövedelmezőségében az esztergomi érsekség után következett, pornói apátsága és soproni keresztesjavadalma pedig" többet hozott, mint amennyit a soproni jezsuiták igényelhettek. Igaz, hogy ezekről 1644ben le kellett mondania, de addig az ő tőkéit növelték jelentékeny jövedelmükkel. De az is tagadhatatlan, hogy az ő gazdálkodási ügyessége és nagy kereskedelmi hajlama, érzéke nélkül alig biztosította volna ilyirányú meggazdagodását.

9 A 17. század előkelő magyarjait erősen jellemzi a vagyongyüjtők szenvedélye. A világi urak ezt a vagyoni földbirtokban, az egyháziak kamatozó tőkékben halmozták/ fel. Ezek között a meggazdagodott nagyurak között Draskovich nem is futóit meg olyan nagy pályái, hiszen ő a kész vagyon adottságával indult el. Ámde az is bizonyos, hog}

r a legélesebbszemű, legkisebb érdekre is figyelő gazda érhetett el csak ekkora eredményt. Drasko7 L. Mariani idézett meleghangú nekrológját. 8 L. ugyanott. 9 L. a megelőző fejezet megfelelő helyén idézett forrást.