Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

108 Ugy látszik, ez volt a püspök utolsó egyházkormányzati intéz­kedése. A pozsonyi orvosok nem tudták megállítani a sír felé siető útjában Bécsbe utazott tehát. Itt bizonyára nagvobbtudású orvo­sokat remélt, meg halálsejtelmének hatása alatt rendezni akarta be nem fejezeti ügyeit. Nemrég készült végrendeletét pótcikkellyel egé­szítette ki a soproni jezsuiták javára, miután a jezsuita rend biztosí­totta részérc a rendházból kollégiummá fejlesztett soproni kollégium alapítójának címéi a hozzáfűződő jogokkal együtt. A tárgyalást már augusztus közepén megkezdte Buccellini János bécsi tartományfő­nökkel, aki úg3' látta és orvosaitól is úgy hallotta, hogy sietve be kell fejezni a tárgyalást, mert a püspök életéből nagyon kevés van hátra és még ezen az őszön a falevelekkel együtt lefolyik az is. Au­gusztus 23-án a püspök írásba foglalta feltételeit és ajánlatát, mely az eddig szerzett egyházi javadalmakat 60/0-os kamatozású 10.000 forintnyi tőkével toldja meg a soproni kollégium fenntartási alapját. Augusztus 27-én már azzal küldhette el Rómába az általános rendfő­nökhöz.. hogy a tartományi tanácsok Ítélete szerint is megérdemli a püspök ajánlatának elfogadását, mert amit a soproni rendháznak, a győri kollégiumnak és a bécsi professzusháznak eddig már jutta­tott és mosl is juttat, egyenkint és összesen méltóvá teszik a meg­emlékezésre és hálára. 2 Míg Bécsben a püspök a soproni kollégium ügyében fáradozott, a Győrött tartózkodó Lippay érsek 1650. szep­tember 20-án nyélbe ütötte a végleges szerződést a győri káptalan és a győri jezsuita kollégium között. A tartományfőnöktől aláírt és a prímástól megerősített szerződés végetvet annak a testvérharcnak, amely megbénította a szépen induló katolikus restaurációt. A püspök örömmel hallhatta a Bécsbe hazatérő tartományfőnöktől a jó hírt. 3 Mire az ő életórája lejárt, kedvező elintézést nyert a sop­roni alapítás is. 1650. október 28-án már úgy fejezte be Bécsben éle­tét. hogy a soproni jezsuita kollégium alapítója volt. 4 51 évet élt és a kortársak tudósítása szerint szívbajban halt meg. 5 Aligha tévedünk, ha e baj gyökerét abban a betegségben ke­ressük, melyei még 1638-ban szerzett prágai kancellároskodása ide­jén. Mi voll ez? Az udvari orvos bizonyítványa alapján tüszös man­dulagyulladásra kell következtetnünk, mely a hasonlószövetű miri­* IL. P. D. J. H. P. Bucellini tarlományfőnöknek 1650. aug. 27-én kelt leve­lét és Draskovichnak 1650. aug. 23-án kelt írását. Eredetijét az Országbs Levél­tárban megtaláltuk és összevetettük. 3 L. Gy. K. M. L. Ctheca: VIII., n.: 574., eredeti hártvaokirat. * L. P. D. J. H. — a História Domust. 5 L. E. K. M. L -ban 54. fiókban található kisebb könyvet, mely a szentta­mási prépostságnak Draskovichtól kezdett számadókönyve, a 79. lapon Mariani nekrológját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom