Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

101 ugyan a Draskovich-ûgy felől tájékoztatnia, de már előbb elvégezte ezt a munkát egy magát meg nem nevező feljelentő. A zsin,atj után és az 1649.-iki országgyűlés megkezdése előtt beküldött fel­jelentés elrettentő képet tár Draskovich papi és emberi jelleméről a római szentszék elé. A legdurvább érzékiség és természetellenes fajtalanság rabjának, részeges botrányokozónak mondja, aki be­szélni és lábán állni sem tud. Ezeken az eddig soha nem emlegetett erkölcsi fogyatkozásokon kívül rendre felsorolja azokat a bűnöket, amelyek a feljelentés szerint kapzsiságból és állásához méltatlan üzérkedésből származnak. Bizonyos következetlenség mutatkozik abban a vádpontban, amely a gazdag püspöki javadalom teljes tönkretételél hangoztatja és ezt a pénzsóvár főpap terhére írja, mert kegyetlen önkénvkedésével, elviselhetetlen adóztatásaival, bír­ságolásaival elnéptelenítette a püspöki birtokot, viszont a szomszé­dokon való hatalmaskodásával oka volt annak, hogy birtokait vilá­giak lefoglalták. Majd rendre előkerülnek a káptalannak ismeretes vádjai: a kanonokok sanyargatása, a velük való durva bánásmód, a jogaikba Való illetéktelen beavatkozás, a káptalani levéltár ki­fosztása, okírathamisítás, a javadalomárulás, a Dallosrféle pap­nevelőintézet tönkretétele és az alapítványnak saját céljaira való felhasználása. Megvádolja azzal is, hogy nincs benne semmiféle főpásztori buzgóság, a lelkek ügyével való törődés, az istentisztelet iránt való érdeklődés és tudományszeretet. Főpásztori hanyagságá­nak tulajdonítja, hogy egyházmegyéjében paphiány van, főleg hiányoznak a magasabb iskolázottságú papok és emiatt elszapo­rodtak a protestánsok az egyházmegyében, sőt a saját birtokain is. A vádirat állításainak előzetes, titkos vizsgálatára a bécsi pápai nunciust bízták meg, aki sietve eljárt megbízatásában. A pozsonyi országgyűlésen való megjelenése erre kedvező alkalmul kínálkozott. A nuncius a tárgyilagos idegen szemével nézte a vádpontokat és megütközésének adott kifejezést a titkos feljelentés ilyen méltá­nyolása miatt. Véleménye szerint a magyaroknak nem kell hitelt adni az első szóra, mert épúgy, mint az olaszok, hamar lépnek fel túlzó vádakkal felindulásukban, de ha ez lelohad, nem tartanak ki mellettük. Sokat hallott már erről az ügyről, de csak pozsonyi tartózkodása alatt nézhetett jobban bele. Beszélt az ország vezető egyéniségeivel, egyháziakkal és világiakkal, azután titkos informá­ciókat is szerzett. Az előkelő családból származó Draskovich püs­pök, akinek kél kiváló bíboros nagybátyja is volt és testvére a most elhalt derék nádor, szintén itt van, mert ügyét az egyháziakból és világiakból álló vegyes bizottság előtt most tárgyalják. A nun­ciusnak nem tetszik ez az eljárás, melynek szokatlan voltát az

Next

/
Oldalképek
Tartalom